121865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paraffin előállítására

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGTAR KIRÁLYI ^^S% SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131865. SZÁM. Xl/b. (IV/h/l.) OSZTÁLY. — S. 17478. ALAPSZÁM. Eljárás paraffin előállítására. Studien- und Verwertungsgesellschaft ni. b. H. cég Mülheim-Ruhr (Németország). A bejelentés napja 1938. évi július hó 7-ilce. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 30-ika. Általában ismeretes, hogy ha a benzinszintézist légköri nyomáson foganatosítjuk és olyan nagyhatású katalizátorokat alkalmazunk, melyek a periódusos ren.d-5 szer 8. csoportjába tartozó fémeket tartalmaznjak, szénoxid- és hidrogéntartalmú gázokból a legkülönbözőbb forrpontú alifás szénhidrogének, közöttük szilárd paraffin is, képződnek. A paraffin mennyi-10 sége a kísérleti feltételek szerint 4% és 10% között ingadozik, tehát, jóval kisebb, mint a többi reakciótermiéké. Ennek következtében a reakciótermékek túlnyomó rész© a reakeióteret gőz- vagy gázalakbaii 15 hagyja el. A katalizátoron visszamaradó, a rá nylag- csekély paraíffinmennyiségeket egy-eg'y kísérleti periódus befejezése után, tehát több hét vagy hónap után a katalizátorból kivonatolással vagy más ismert 20 módszerekkel eltávolítjuk. A. benzin szintézis foganatosításánál annak idején úgy. találták, hogy legkedvezőbb eredmények akkor adódnak, ha kobaltkilogramonként, vagy, ami ezzel reagy-25 jában egyenlő, 10—10 liter kontaktusterenként körülbelül óránként 1 m3

szénoxidhidrogénkeveréket alakítunk át. Ha az átalakítandó gáziniennyiségnek és a ko-ntaktusanyágnak, illetőleg a kontaktustérnek 30 ezt az arányát betartjuk, akkor a benzinszintézisnél egy-egy üzeimíperiodus. kezdetén kb 100 g 6—8 hét multán pedig 80 g reakciótermiéket kapunk. Ha óránként az említett gázmennyiségnek csak 50%-át, sőt 35 csak 10%-át vezetjük a komtaktustérem át, akkor a termelési hányad csekély mértékű növekedését érjük el, melynek azonban a vele egybekötött kedvezőtlen tér- és időkihasználás miatt nincs gyakorlati értéke. A reakciótermékek minősége a gázok áO áramlási sebességének csökkentésekor, illetőleg az átalakításokhoz rendelkezésre álló időtartam megnyújtásakor légköri nyomáson vlaló dolgozás esetében nagyjában azonos marad. A reakciótermékeket #5 csaknem kizárólag olaj, benzin ós gázolaj alkotja. Szénoxid és hidrogén reakciójához, kolioltkatalizátoTok felhasználása mellett,-fokozo'tt, pl. 5 atm. vagy 80 atm nyomáso- 50 kat is alkalmaztak. Az átalakítandó gázmennyiségek tekintetéiben ilyen kísérleteknél abból: a megfontolásból indultak ki, hogy a nyomásnak, pl. ötszörösére való fokozása esetén a készülékeken laz időegy- 55 ségíben a (légköri, nyomáson mért) gázmennyiségeknek ötszörösét lehet átvezetni. Erre mjás folyamatoknál tapasztalt analog viszonyokból következtettek. Ezért eddig vagy a legkülönbözőbb nyoimásokon 60 és a gázoknak a reakciótérben való körülbelül azonos tartózkodási idejével dolgoztak vagy pedig az üzemet zárt edényekben, tehát nyugvó gázokkal foganatosították vagy végül a gázoknál a kontaktustérben való tartózkodási idejét egyáltalában alig vették figyelembe. A találmány azon alapul, hogy szénoxidnak nyomás alatt végzett katalizises hidrogénezésekoT szükségesnek látszik a 65 70