121837. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési felszerelés
121837. o ütköznek. Az ütköző elektronok sebessége aránylag nagy, úgyhogy a (161) katód felületének aktívált vagy bevont részéből szekunderelektronok szabadulnak fel. E sze-5 kunderelektronsugárzás intenzitása elsősorban a (161) katód bevonatának minőségétől és attól függ, hogy minő feszültsége van e katodnak a primerkatod feszültségéhez képest. Így például, ha a sugárzófe-10 lület az előzőkben ismertetett módon céziummal kezelt ezüstoxid és a (161) katód pozitív feszültségének nagyságrendje a (13) katód feszültségéhez képest 135 volt, akkor a (161) katód szekunder elektron-15 árama megközelítőleg 3—7-szer olyan nagy, mint a (13) primerkatodtól kisugárzott primerelektronok árama. Végeredményben tehát a primer elektronáram megsoksziOiroisodáisát vagyis a primer kato 20 dot gerjesztő fénynyalábnak megfelelő jel erősítését érjük el. A (16 1) katodtól kisugárzott szekunder elektronok e katód környezetében fennálló mágneses és elektrosztatikus mezők hatá-25 sara a (162) szicfcunder katód felé vándorolnak, melybe az elektronok beleütköznek. Ezeket az elektronokat a (162) katód elnyeli és e katódból további nagyszámú elektronok kisugárzását idézik elő. Mind-80 egyik elektron, amely a (162) katodba ütközik, több szekunder elektront szabadít fel, úgyhogy végeredményben a szekunder elektronok száma másodszor is megsokszorozódik, ami a jel ismételt erősítését 85 eredményezi. Az előzőkben ismertetett sokszorozódás és erősítés mindegyik (16) szekunder katodnál megismétlődik, úgyhogy az utolsó (168 ) katód sugárzása sokkal nagyobb, 40 mint a (13) primer katód primer sugárzása, így például, ha a készülékben nyolc (16) szekunderkatod van, a (168) katód elektronáramának nagyságrendje a (13) katód primer elektronáramának 18.000-45 szerese lehet, úgyhogy a tényleges erősítés nagyságrendje 18.000. A (16 8) katodtól kisugárzott szekunderelektronok a (14) anód- vagy gyüjtőelektrod felé vándorolnak, amely azokat el-50 nyeli. Az elnyelt elektronok kimenő áramot eredményeznek. Ez az áram a 7. ábra szerint az anodhoz vagy gyűjtő elektródhoz kapcsolt bárminő használati áramkörben működtethető. 55 A (15) árnyékoló elektródellenziő a végső (166 ) katód és a (14) anód vagy gyűjtő elekrod kölzsött. Ily módon megakadályozzuk, hogy anód vagy gyűjtő elektród feiszültségéneilc változásai a (168) featódna visszahassanak, amivel teliát a 60 készülék kimenő áramának torzítása a legkisebb mértékre csökkenthető. Megállapításaink szerint a készülék működési karakterisztikái, főleg a kimenő áram ós a (13) katódot gerjesztő 65 fénynyaláb intenzitása között levő viszony lényegében a (16) szekunder katódofc szerkezetétől függ. A legtöbb esetben kívánatos, hogy a kimenő áram nagyságrendjének egész terjedelmében, amely a 70 (13) katódra eső fénynyaláb-intenzítás terjedelmének felel meg, a kimenő áramíénynyalábinteinzítás karakterisztika, megközelítőleg lineáris legyen. Ezt a kívánatos viszonyt abban az esetben érhet- 75 jük el, ha a (16) szekunder katódok szé- , lessége a katódok mélységének körülbelül ötszöröse és a hosszabb méret a rövidebb méret körülbelül kétszerese. így például abban az esetben;, ha a szekunder katódok 80 említett méretei körülbelül 1.2X6 em és a mélység 0.25 cm, továbbá a katódok egymástól való távolsága körülbelül 0.125 cm, akkor a kimenő áram erőssége a fénynyaláb intenzitásával zérustól íleg- 85 alább 10 milliamper terjedelemben meg- .... közelítőleg lineárisan változik. Ha rieim lineáris karakterisztikát kívánunk, ezt a szekunder katódok mélységének növelésével érhetjük el. 90 A katódok csatorna-alakjával a primer és szekunder elektronáramok oldalirányú : szóródását csökkenthetjük, úgyhogy összpontosított elektrionnyalábok keletkeznek és nagy íniiűködési hatásfokot érünk el. 95 Az elektron nyaláboknak e kívánatos összpontosítását oly módon fokozhatjuk, hogy a (16) szekunder katódokat és a (13) primer katódot a 4., 5. és 6. ábra szerint az, elektródszerkezet hossztengelyé- ioo hez képest kicsiny, példán! 20ü -os szög alatt rendezzük el. Az említett ábrák szerinti elektronkisülési készülék lényegileg megegyezik az 1. ábrában feltüntetett készülékkel, azzal az eltéréssel, hogy a (13) 105 és (16) katódok ferdén fékszenek, továbbá a (20) szigetelőtartó lemezek (21) nyúl- . ványainak lerézselt i(53) szélei vannak, amelyek hajlás-szöge a katódok hajlásszögével egyenlő. E készülék ugyancsak x m az 1. ábrában •feltüntetett módon szerelhető ás a 7. ábra szerinti áramkörbe iktatható. Az 1. ábra szerint a készüléknek nyolc szekunder katód ja és a 4. ábra szerint 115
