121791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagok és hasonlók vízállóvá tételére

2 1*41791. 1 perc, de előnyös, ha ennél tovább, pl. 15 percig tart. Főzés után a termékeket megszabadítjuk a szappanoldatfölöslegtől, vízben kimossuk és előnyösen híg 5 hangyasav- vagy ecetsav-oldattal gyengén „megsavanyítjuk". Ezután megszorítjuk és a szokásos módon apretáljuk. A fent leírt eljárásoknál alapvető fontosságú az eljárás fázisainak sorrendje, 10 mert az eddigi felfogásai ellentétben, meglepő módon, kísérletileg azt találtuk, hogy a hővel közvetlenül koagulált albuminnak tulajdonságai lényegesen különböznek attól az albuminétől, melyet 15 az izoelektromos ponttól távolfekvő pH értéknél hővel való ,,denaturálás"-sal és ezt követőleg — 1 C° és 120 C° közötti hőmérsékleten — a pH értéknek az izoelektromos pontra való visszahozása út-20ján koagulálással kaptunk. Az előbbiek ugyanis oldhatatlanok vagy lényegében oldhatatlanok, míg az utóbbiak könnyen oldhatók forró szappanoldatban. Ez az oka annak, hogy miért végezzük a fent 25 leírt eljárást, szükségképpen, két egymást követő fázisban; ha ugyanis az impregnált szövet gőzölését azzal akarnók elkerülni, hogy az albumint hővel, szélső pH értékeken előzetesen denaturáljuk és 30 a szöveteket az ilyen oldatokkal kezeljük, akkor a szövet még szappannal való főzés után sem lesz vízálló. Ha az ilyen denaturált oldatot a roston koaguláltatjuk, pl. az anyagnak az izoelektromos 35 pontra való hozatalával, a koagulált massza szappanban oldható. Viszont, ha a gőzölést és szappanozást egyetlen műveletben egyesítjük, az albumin vagy vízben oldható és koagulálatlan marad, vagy 40 pedig abba az alakba koagulál, mely szappanoldatokban oldható. A találmány szerinti eljárás azonban szappannal való külön, utólagos főzés nélkül is foganatosítható, ha szappan 45 helyett szabad zsírsav emulzióját használjuk; ezt az emulziót az albumin és illetve vagy globulinoldathoz adjuk. A találmány szerinti eljárással kapcsolatban a szappaniparban használatos szabad 50 zsírsavakat használhatjuk, vagyis általá, ban a magasabbrendü, telített vagy telítetlen, 10 vagy több szénatomot tartalmazó zsírsavakat használjuk fel az albumin izoelektromos pontjának megfelelően 55 beállított közegekbe. Ilyen feltételek mellett nem csupán valamennyi, a találmány szerinti külön forralásnál fellépő összes hatások érhetők el, hanem a vízállóvá tétel az ipari kivitel céljára tetemesen egyszerűsíthető, miután a reakcióhoz 60 szükséges valamennyi szert egyetlen oldatban egyesítjük és a kezelés a textilanyagnak ezen egyetlen oldattal való impregnálására redukálódik, melyet — in situ — a keveréknek nedves meleg 65 koagulációja követ. Ami az alkalmazandó magasabbrendű zsírsavakat illeti, általában a kevesebb szénatomot tartalmazók, pl. a kókuszdióban és a pálmamagolajban előfordulók 70 kevésbé alkalmasak a találmány céljaira, mint a több szénatomot tartalmazó, pl. nagy mennyiségben a faggyúban, pálmaolajban és máseffélékben foglalt zsírsavak. Noha hatás tekintetében alig van 75 különbség a szappanipar különböző nyers anyagaival elért hatások között, mégis azt találtuk, hogy kb. 50% olajsavat és 50% sztearinsavat tartalmazó keverék igen kielégítő eredményeket ad. A nagy- 80 mértékben fplítptlen savak, amilyenek pl. a lenmagolajban és a nyers halolsjakban előfordulnak, célszerűen mellőzendők, mivel teiltet le nségük folytán a velük apretált áru idővel megsárgul és keik- 85 met len szagú lesz. A találmány szerint a szövetnek — a vizállósággal össze r.em tévesztendő — víztaszító sajátságát még fokozhatjuk, ha az oldatnak a rostokra felvitele előtt 9° az albuminoldatot vagy a szabad zsírsavemulziót tartalmazó albuminoldatot víztaszító anyagokkal, pl. viaszokkal emuigáljuk. Ily módon azután /iaszszerű anyagokat is vihetünk a rostokba, illetve 95 szövetbe, melyeket az új eljárás foganatosításakor keletkező o kihat la n albuminzsírsav-massza vagy albumin-szappanzsírsav-massza a szövetben rögzít. Az ily módon alkalmazott viasz összehasonlít- iOO hatatlanul ellentállóbb a száraz tisztításnál használatos illó oldószerek, valamint szappan hatásával szemben, mint a szokásos viaszemulziókból a szöveten szokott módon lerakott viasz. 105 A találmány szerinti eljárás olyan szöveteknél is alkalmazható, melyeket már előzetesen vízállóvá tettek olyan eljárásokkal, melyek a szövetet nem teszik szappanállóvá, pl. oly eljárásoknál, me- 110 lyek viaszoknak és rokonanyagoknak ily viaszokat tartalmazó pozitív töltésű emulziókból való lerakódásán alapulnak. Ily eljárásokat pl. a 380076., 380065., 380052., 394816. és 421519. számú brit 115 szabadalmi leírások ismertetnek. A talál-