121782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háncsrostok fehérítésére
Megjelent 1989. évi október hó 16-án. MAGTAB KIRÁLYI ^^H» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121782. SZÁM. XIV/e. OSZTÁLY- — W. 6847. ALAPSZÁM. Eljárás háncsrostok fehérítésére. Erb Werner gyárigazgató, Budapesten. A bejelentés napja 1938. évi június hó 30-ika. A találmány eljárás háncsrostok, pl. kender, len, szösz, kóc stb. fehérítésére fonalak, szövetek, keresztcsóvék és nyersrostok alakjaiban, szuperoxid- és hipo-5 kloritfürdők alkalmazásával. A találmány lényege az, hogy a fehérítendő anyagot, híg kálilúggal végzett előkezelés után, lúgos szuperoxidoldat hatásának tesszük ki, majd — rendre —• öblít-10 jük, sav-, pl. sósavfürdőben áztatjuk, új^ ból öblítjük, lúgos hipoklorit-fürdőben áztatjuk, újból öblítjük és a kezelést, az elsőnek említett alkálifürdő elhagyásával megismételjük. 15 Rég ismert tény, hogy az egymást követő szuperoxid- és klórfürdők a háncsrostokat jobban fehérítik, mint a klór önmagában; teljes fehérséget azonban — a költséges és hosszadalmas műveletek elle-20 nére — régebben nem tudtak elérni. Csak az ú jább, pl. a 121537. és 125682. sz. osztrák szabadalmi leírásokban ismertetett eljárások hoztak e tekintetben változást. Ezeknél az eljárásoknál a szuperoxid ós szóda-25 kezelést követő második fázisban, sósavval savanyúvá tett hipokloritoldatot alkalmaztak. A találmány szerinti fehérítő-eljárással elért hatás kizárólag annak tulajdonít-30 ható, hogy az anyagot, felváltva, lúgos szuperoxiddal, majd erős savakkal kezeljük és végül klórral fehérítjük. Ily módon a fehérítő gazdaságosan és takarékosan dolgozhat, mert a sav- és klórfürdök is-35 metélten felhasználhatók, míg a fent hivatkozott, ismert eljárásoknál a második fokozat fürdőjét nem lehetett újból felhasználni. Ez okból a találmány szerinti eljárás igen gazdaságos, mert a klór a fehérítési költségek tetemes részét teszi 40 ós a klórfürdő, ismételt felhasználásániá! is, az aktiv klórnak még 40%-át tartalmazza. Emelett ismert tény, hogy az öreg klórfürdő sokfcal erőteljesebben fehérít, mint a friss. 45 Példa: I. Munkafolyamat: A fehérítendő anyagot lúgos fürdőben, mineműségéhez képest néhány óráig áztatjuk. A fürdő, súlyára számított 2—10% 50 kalcinált szódát és esetleg" megfelelő menynyiségű marólúgot tartalmaz. A hőmérsékletet célszerűen legfeljebb 70 C°-on tartjuk. Áztat ás utón melegen és hidegen öblítünk. 55 II. Munkafolyamat: Az előkezelt anyagot marólúgos szuperoxid-fürdőben (1:8—1:10) 4 óra hosszat kezeljük, még pedig 2 óráig hidegen, majd 2 óráiig fokozatosan kb. 70%-ig történő 60 felhevítés közben. Nehezen fehéríthető anyagok fehérítésénél a kezelési idő növelhető és a hőmérséklet 80 C°-ig fokozható. A fehérítő-fürdő az áru súlyára számított 0.3—1%! hatásos oxigént, kb. 0.5—55 2% marónátront és kb. 1.5% vízüveget tartalmaz. Előnyösen nátriumszuperoxiddal dolgozunk további nátronlúg-adalék nélkül. Kb. 4 óráig tartó fehérítés után bőséges öblítés következik. 70 III. Munkafolyamat: Az anyagot 5—10 g pro liter tömény sósavat tartalmazó savfürdőben 1—2 óráig
