121755. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronoptikai rendszerek létesített képek mélységének élesbítésére

2 121755. hogy ezeket a távolbalátás újabb fejlődé­sének megfelelőéin., fényoptikai eszközökkel nagy képernyőkre vetítsék, feltétlenül szükség van a fluoreszkáló fény lehető S jó kihasználására, úgyhogy a ferde hely­zetű és rátekinbéssel szemlélt, fém, vi­lágító ernyő előnyeit mindenképen ki kell használni és a mélyélességet ilymódon fokozni kell. 10 A találmány az ismerttől teljesen el­téről módon lehetővé teszi az elektrón­optikai rendszer mélyélesíségének olyan mérvű növelését, amilyent a világítóernyő ferde helyzete megkövetel. A találmány 15 főként nagyteljesítményű csöveknél bizo­nyult jól megvalósíthatónak. Ugyanis az elektrónoptikai törvények érvényességének azt a határát használjuk fel, amelyet ép­pen nagyteljesítményű csövek használata 20 esetén lépünk át. Ha ugyanis nagy sugár­teljesítmény érdekébein a sugáráramot a lehető legnagyobb mértékben növeljük, akkor a sugárban olyan áramsűrűségeket kapunk,, amelyeknél az egyes elektrónok 25 között az elektrosztatikai és elektrodina­mikai erők olyan nagyok lesznek, hogy a sugár lefolyását már nem csupán az 'elektronoptikai mezők szabják meg. A 2. ábra a viszonyokat megközelítőién' 30 tünteti fel. A katóksugárnyaláb kellő áramsűrűségénél e sugárnyaláb már nem1 sugárzik kúpalakban, hanem a nyaláb körvonala a 2. ábrán (8) és (9)-nél fel­vázolt görbevonal lesz. A sugár elektron-35 jainak ezek a kölcsönös erői állandó ér­téken tartott elektronsebesség mellett an­nál nagyobbak, minél nagyobb az áram­sűrűség. Minthogy azonban a jelenleg használatos, a fejlődés magas, fokán lévő, 40 nagyteljesítményű csövekben több mA erősségű sugáráramokat alkalmaznak» á gyakorlatban a sugárnyaláb körvonala el­görbül és eddig zavarokat okozott, viszont ezt a hatást a találmány hasznosítja. Lát-45 juk ugyanis (2. ábra), hogy a nyalábnak tetemes olyan (10—11) darabja van, ahol keresztmetszete állandó. Látjuk továbbá, hogy a legkisebb sugárkereisztmetszet te­rülete az eredeti gyújtóponthelyaethez vi­§0 &zpnyítva a lencsétől eltolt. Ha ezzel ellen­tétben az elektronoptikát (2)-nél annyira gyönge törlaképességűre készítenök, hogy a rendes gyújtópont már (12)-nél volna, akkor az előírt kis sugárkeresztmetszet 55 sokkal rövidebb szakaszon lenne, mint azí ellőbb leírt nagy áramsűrűség esetén. Az' egyik esetben ez a sugárkeresztmetszet (10) és (11), a másik esetben (13) és (14) között van. Maga ez a körülmény még nem tenné lehetőivé ferde helyzetű vilá- 60 gítiőiernyő használatát, minthogy a katód­sugár modulálásakor a sugár körvonala a (8) görbétől (15) egyenes vonalba megy át és ennek következtében a (13) és (14) kö­zötti szakaszban elektronoptikai [gyújtópont 65 .szórási köre rendkívül1 nagy változásokat szenvedne. A szórási kör sugara a 2. ábrán feltüntetett (12—16) és (12—17) értékek kö­zött ingadoznék. A hátrány kiküszöbölé­sére a 3. ábrán feltüntetett rácsvezérlésű,, 70 illetve a tértöltési területben vezérelt izzó­elektronkisüléseket használjuk fél. Ezen az ábrán a (18) Wehnelt-hengerrel vágy másefféle vezérlőelemmel vezérelt izzó­elektródát (l)-gyel jelöltük. (2—2)-nél 75 elektránoptikai lencse van, amely az (1)­nél kilövelt elektronokat (3)-nál gyújtó­pontba tereli. Mialatt a WehncltJ bengerrel az áramerősséget vezéreljük, tapasztalat szerint az áramsűrűség mellett a kilövellt 80 katádsugárnyaláb körvonala is változik, mégpedig kis sugáráram esetén a katód­sugár az a szögön belül van, viszont nagy sugáráram esetén a ß szögön belül van. Énnek megfelelően a mélyélesség kis1 85 áramerősségeknél nagy és nagy sugárára­moknál kicsi lesz. Ha ezt a jelenséget aiz elektronoptikai törvényektiőíl való, nagy áramsűrűségnél fellépő eltéréssel kombi­náljuk, akkor olyan berendezést szerkeszt- 90 hetünk, amely a célul kitűzött mélyéles­séget biztosítja. A 4. ábra a találmány szerinti viszo­nyokat tünteti fel. Itt ismét (2)-nél van az elektronoptika és (19) jelöli a ferde 95 elhelyezésű világító ernyőt. A Braun-féle cső izzókatódájának képét a (2) elektron­optika a (3) pontban létesíti. Kis áram­sűrűségeknél a katódsugárnyaláb (20) és' (21) között van és a katádsugárkúp nyoi 100 ma a (19) világító ernyőn a (22) és (23) pont között van, úgyhogy a (22, 23) tá­volság a nyomkör átmérőjét adja. Nagy) áramsűrűség esetén a katódsugárnyaláb a (24) és (25) egyenesek között van, há 105 tehát a gyújtópontba terelés szempontjából csupán az elektronoptika volna irány­adó, akkor a nyomkör átmérője a (26— 27) távolsággal volna egyenlő. Minthogy azonban nagy áramsűrűség esetén az elek- no tronoptikai törvényiekhez az elektronok ta­szító erői járulnak, a nyaláb körvonala a (8—9) görbévé alakul, amelynek nyom­körkeresztmetszeibe a világítóernyőm a (28 —29) távolságnak felel meg. Láthatjuk, 115 hogy megfelelő áramsűrűségeknél és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom