121755. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronoptikai rendszerek létesített képek mélységének élesbítésére
2 121755. hogy ezeket a távolbalátás újabb fejlődésének megfelelőéin., fényoptikai eszközökkel nagy képernyőkre vetítsék, feltétlenül szükség van a fluoreszkáló fény lehető S jó kihasználására, úgyhogy a ferde helyzetű és rátekinbéssel szemlélt, fém, világító ernyő előnyeit mindenképen ki kell használni és a mélyélességet ilymódon fokozni kell. 10 A találmány az ismerttől teljesen eltéről módon lehetővé teszi az elektrónoptikai rendszer mélyélesíségének olyan mérvű növelését, amilyent a világítóernyő ferde helyzete megkövetel. A találmány 15 főként nagyteljesítményű csöveknél bizonyult jól megvalósíthatónak. Ugyanis az elektrónoptikai törvények érvényességének azt a határát használjuk fel, amelyet éppen nagyteljesítményű csövek használata 20 esetén lépünk át. Ha ugyanis nagy sugárteljesítmény érdekébein a sugáráramot a lehető legnagyobb mértékben növeljük, akkor a sugárban olyan áramsűrűségeket kapunk,, amelyeknél az egyes elektrónok 25 között az elektrosztatikai és elektrodinamikai erők olyan nagyok lesznek, hogy a sugár lefolyását már nem csupán az 'elektronoptikai mezők szabják meg. A 2. ábra a viszonyokat megközelítőién' 30 tünteti fel. A katóksugárnyaláb kellő áramsűrűségénél e sugárnyaláb már nem1 sugárzik kúpalakban, hanem a nyaláb körvonala a 2. ábrán (8) és (9)-nél felvázolt görbevonal lesz. A sugár elektron-35 jainak ezek a kölcsönös erői állandó értéken tartott elektronsebesség mellett annál nagyobbak, minél nagyobb az áramsűrűség. Minthogy azonban a jelenleg használatos, a fejlődés magas, fokán lévő, 40 nagyteljesítményű csövekben több mA erősségű sugáráramokat alkalmaznak» á gyakorlatban a sugárnyaláb körvonala elgörbül és eddig zavarokat okozott, viszont ezt a hatást a találmány hasznosítja. Lát-45 juk ugyanis (2. ábra), hogy a nyalábnak tetemes olyan (10—11) darabja van, ahol keresztmetszete állandó. Látjuk továbbá, hogy a legkisebb sugárkereisztmetszet területe az eredeti gyújtóponthelyaethez vi§0 &zpnyítva a lencsétől eltolt. Ha ezzel ellentétben az elektronoptikát (2)-nél annyira gyönge törlaképességűre készítenök, hogy a rendes gyújtópont már (12)-nél volna, akkor az előírt kis sugárkeresztmetszet 55 sokkal rövidebb szakaszon lenne, mint azí ellőbb leírt nagy áramsűrűség esetén. Az' egyik esetben ez a sugárkeresztmetszet (10) és (11), a másik esetben (13) és (14) között van. Maga ez a körülmény még nem tenné lehetőivé ferde helyzetű vilá- 60 gítiőiernyő használatát, minthogy a katódsugár modulálásakor a sugár körvonala a (8) görbétől (15) egyenes vonalba megy át és ennek következtében a (13) és (14) közötti szakaszban elektronoptikai [gyújtópont 65 .szórási köre rendkívül1 nagy változásokat szenvedne. A szórási kör sugara a 2. ábrán feltüntetett (12—16) és (12—17) értékek között ingadoznék. A hátrány kiküszöbölésére a 3. ábrán feltüntetett rácsvezérlésű,, 70 illetve a tértöltési területben vezérelt izzóelektronkisüléseket használjuk fél. Ezen az ábrán a (18) Wehnelt-hengerrel vágy másefféle vezérlőelemmel vezérelt izzóelektródát (l)-gyel jelöltük. (2—2)-nél 75 elektránoptikai lencse van, amely az (1)nél kilövelt elektronokat (3)-nál gyújtópontba tereli. Mialatt a WehncltJ bengerrel az áramerősséget vezéreljük, tapasztalat szerint az áramsűrűség mellett a kilövellt 80 katádsugárnyaláb körvonala is változik, mégpedig kis sugáráram esetén a katódsugár az a szögön belül van, viszont nagy sugáráram esetén a ß szögön belül van. Énnek megfelelően a mélyélesség kis1 85 áramerősségeknél nagy és nagy sugáráramoknál kicsi lesz. Ha ezt a jelenséget aiz elektronoptikai törvényektiőíl való, nagy áramsűrűségnél fellépő eltéréssel kombináljuk, akkor olyan berendezést szerkeszt- 90 hetünk, amely a célul kitűzött mélyélességet biztosítja. A 4. ábra a találmány szerinti viszonyokat tünteti fel. Itt ismét (2)-nél van az elektronoptika és (19) jelöli a ferde 95 elhelyezésű világító ernyőt. A Braun-féle cső izzókatódájának képét a (2) elektronoptika a (3) pontban létesíti. Kis áramsűrűségeknél a katódsugárnyaláb (20) és' (21) között van és a katádsugárkúp nyoi 100 ma a (19) világító ernyőn a (22) és (23) pont között van, úgyhogy a (22, 23) távolság a nyomkör átmérőjét adja. Nagy) áramsűrűség esetén a katódsugárnyaláb a (24) és (25) egyenesek között van, há 105 tehát a gyújtópontba terelés szempontjából csupán az elektronoptika volna irányadó, akkor a nyomkör átmérője a (26— 27) távolsággal volna egyenlő. Minthogy azonban nagy áramsűrűség esetén az elek- no tronoptikai törvényiekhez az elektronok taszító erői járulnak, a nyaláb körvonala a (8—9) görbévé alakul, amelynek nyomkörkeresztmetszeibe a világítóernyőm a (28 —29) távolságnak felel meg. Láthatjuk, 115 hogy megfelelő áramsűrűségeknél és a
