121741. lajstromszámú szabadalom • Szemafor

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121741. SZÁM. V/a/2. (VH/g.) OSZTÁLY. — W. 6846. ALAPSZÁM. Szemafor. Magyar Wolframlámpa Gyár Kremenezky János Részvénytársaság- cég, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 28-ika. A vasúti forgalomban, az egyre növci kedő sebességek mellett fokozott bizton^ ságra kell törekedni. Ez elsősorban a pályaudvarok forgalmára vonatkozik, ahol 5 ma a szerelvényeik a menetidő rövidségei folytán, csaknem teljes sebességgel futnak be és ki. Itt tehát, különösein a nagyobi» pályaudvarok síntömkelegébeai, a vasúti jelzőberendezéseknek, kiváltkép a szemai 10 fóroknak fokozott jelentőségük van. A na» gyobb pályaudvarok azonban rendszerint városoKDan vagy városok közelében van-1 nak, úgyhogy a szemaforok szokásos, esti vagy éjjeli fényjeleit a városi fények, va-, 15 lamint a különböző utcai és reklámvilá­gítások erősen zavarják. A vasúttechnikusok igyekeztek ezen se­gíteni és ma már majdnem minden na­gyobb pályaudvar forgalmában a szema-20 fórok esti és éjjeli megvilágítására vil­logó villamos világítást használnak. A vil­logó világítás a fennforgó nehézségek egy részén segített ugyan, azonban azokat tel­jesen megszüntetni, nem tudta, mert a 25 városi fények is gyakran villognak és így a vonatvezető! megtéveszthetik. A találmány mindezeket a hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy a szemaforok nappali jelzéseit éjjelre is átviszi. A-30 szemaforok nappali jelzései u. i. minden­kor irány- vagy helyzetjelzések, míg éjjeli jelzései eddigelé csupán színjelzések vol­tak. A találmány .alapgondolata tehát az, hogy a színjelzések helyett vagy mellett 35 sötétben is irány- vagy helyzet jelzéseket alkalmazunk. E célból a találmány értelmében a szemafor mozgatható jelzőkarjára vagy lapjára egy vagy több csőalakú villamos világítótestet szerelünk. Ezek a világító- íO testek a jelzőkar vagy lap mozgásait pon­tosan követik és sötétben, amikor ára­mot kapnak, a kar vagy lap irányát illető-» leg helyzetét és ezzel a forgalmi utasí­tásokat fényjelzés útján észlelhetővé te-f 45 szik. A világítótestek célszerűen a jelző­kar vagy lap alakjához idomíthatok vagy szükséghez képest különleges alakúak le­hetnek, úgyhogy valamely idegen (nem­vasúti jelzést adó) világító tárggyal nem 50 tévesztlietők össze. A találmány alkalma­zása esetén a sokszor zavaró villogó fény­jelzést — amely különben is csak szűk-" ség-megoldásnak tekinthető — célszerűen elhagyjuk. i 55 A találmánynak az eddigi megoldások fölötti előnyét példaképpen a következő összehasonlítással világíthatjuk meg. Kr A eddig alkalmazott jelzőlámpák mintegy 8 cm átmérőjű, pislogó vagy villogó, min- 60 denkor azonos helyzetű fényforrást szól-! gáltattak, míg a találmány érteimébein ab» kalmazott világítócsővek a jelzőkarok hosz-< szának megfelelően mintegy 1—1.5 m hosz­szú, vonalszerű, átható erősségű, adott 6& esetben színes fénysavat sugároznak ki» amelynek helyzete a jelzőkar helyzete szie-t1 rint változik. Nyilvánvaló, hogy ezek a különbségek a robogó vonatról való meg-> figyelést igen nagy mértékben elősegítik.^ 70 A találmány értelmében alkalmazott vi­lágítótestek akár izzószálas világítócsövek}

Next

/
Oldalképek
Tartalom