121732. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda vagy izzókatódákhoz való fűtőtest

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAß KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121733. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — T. 6066. ALAPSZÁM. Izzókatóda, vagy izzókatódákhoz való fűtőtest. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. Tb. H. cég", Berlin. A bejelentés napja 1937. évi december hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 1-je. rövid felfűtési időt kapunk. Ez a hőmér^ sékleti együttható áramkorlátozó ellenál-; lások alkalmazását feleslegessé teszi. A( 40 találmány szerinti fűtőtestek ebben lénye-; gesen különböznek a negatív hömérsékletii együtthatójú fűtőtesteiktől. / A fűtőtestek lehetnek rúd-, szalag-, vagy csőalakúak. Használhatunk sorosan kapj 45 csolt és koaxiálisán egymásban elrende­zett rúd- és csőalakú ellenállástesteket is; úgyhogy a fűtőáram keltette mágneses mező nélkül dolgozhatunk. A fűtőtestek úgy közvetve, mint közvetlenül fűtöitlt ka- 50 tódákhoz is alkalmasak. A fűtőtest lehet) az emissziós réteg hordozója, vagy hasz­nálható önmaga is, mint emittáló ka­tóda, ha az pl. báriumtitanátból van, vagy, báriumtitanátot tartalmaz. 55 A találmány szerinti izzókatóda, illető­leg fűtőtest használható világítócsövekbein» egye nirány í tokban, erősítőcsövekben és adócsövekben. Az ábrák a találmány tárgyának né-f 60 hány kiviteli példáját mutatják. ( Az 1. ábra világítócsőnek (1) üvegtál-! pacskán elrendezett katódáját mutatja. A katódát a (2) pálca alkotja, amely bá­riumtitanátból van, vagy báriumtitanátot 65 tartalmaz. A báriumtitanátból készült pálca egyben a katódát fűtő test és a katóda. Ezt a pálcát a (3) és (4) áramhozzávezetések hordják. A 2. ábraheli kiviteli alak egyenirányító.: 70 A préselt (1) talpacskán az (5) anódát (6)(. elektródatámasztékkal és (7) áramhozzá­vezető dróttal erősítettük meg. A célsze­rűen csőalakú (5) anód a belsejében vanl Villamos kisütiőcsövek izzókatádáinalt fűtőtesteként rendszerint magas olvadása pontú fémeket, például wolframot, mo!yb-;' dént, platinát vagy nikkelt alkalmaznak.' *> Az ilyen fémes fűtőtesteket különleges! nagy feszültségekre, például 220 voltos M-! lózati feszültségre és kis áramerősségekre', nehéz elkészíteni, mert az előre megadott,' katódafeliüeíhez szükséges watt-terhelés,: in mely nem haladható túl, igen hosszú és; vékony fűtődrótok alkalmazását teszi szűk-; ségessé. Ezek a vékony drótok nemcsak: nehezen állíthatók elő, hanem azoknak; mechanikus szilárdsága is kicsiny és köny-; tf> nyen átégnek. Ezenkívül nehézségeket; okoz az ilyen hosszú drótoknak abban a; szűk térben való elrendezése, amely a: katóda számára rendelkezésre áll. A találmány értelmében villamos kisütő-! -° edények izzókatódáihoz olyan földalkáliti-; tanátokból való fűtőtesteket használunk.; amelyeknek perowskit-szövetük van és; amelyeknek oxigéntartalma kisebb, mint; a levegőiben telített vegyületek oxigéntar-; -• talma. Alkalmasak a báriumtitanát, a stromciumtitanát, a kálciumtitanát és ezeknek a vegyületeknek egymás közötti; keverékei. Az ellenállás növelése végettj szige'.előadalékok is lehetnek jelen, pl. az S'1 alkalmazott földalkálioxidok fölöslegei. A; fűtőtesteket 1500—1800 C hőmérsékleten hidrogénben égetjük, miközben azok el-i lenállása fémes hőmérsékleti együtthatót' vesz fel. A fajlagos ellenállás körülbelüli Sfi I/I00 Ohm. cm és ennél több. ; A villamos ellenállás pozitív hőmérsék­leti együtthatója fontos, mert ily módom

Next

/
Oldalképek
Tartalom