121731. lajstromszámú szabadalom • Elektronoptikai rendszer extrém kicsiny, élesen körülhatárolt égőfoltoknak az ernyőn való előállítására

121731. 3 tróda más alakú, például hengeralakú, vagy kúpos elektródákkal is helyettesíthető. A rekeszeket alkotó elektródáknak lehetnek hengeres, vagy kúpos toldataik. 6 A képsíkokban alkalmazott fényrekeszek nyílásainak megváltoztatásánál célszerűen ügyelünk arra. hogy ezeknek a nyílása egyenlő, vagy egy kevéssel kisebb legyen, mint amekkorák maximális sugáráram ese-10 tén a sugárnyaláb átmérői ezeken a helyekém, hogy a rekeszek a lehető Legkisebb számú elektront fogják le. A 4. ábra háromszoros kisebbítéssel dolgozó berendezést tüntet fel. A különböző 15 képsíkok sorban megfelelnek az (A, D) és (B) rekeszek síkjainak, mely rekeszeik mindegyikében kisebb nyílás van, mint a megelőző rekeszben. A főíencse ez esetben is a (B) rekeszben levő nyílást képezi le. 20 E megoldásnál még kisebb törésmutatójú lencsékkel érjük el célunkat és még karcsúbb aperatúrákkal dolgozhatunk. Ez a berendezés továbbá módot ad arra, hogy hatásosabb katódsugárvezérlést érjünk el 25 azzal, hogy a vezérlőfeszültségeket egyidejűleg több elektródához vezetjük, például ezeket a feszültségeket egyidejűleg vezethetjük a (C) és az (E) elektródákhoz. Ehelyett azonban a katódsugár ve-30 zérlését a (C, D) és (E) elektródák közül csak egyikkel: is végezhetjük, míg a többi elektródát állandó jaotenciálra kapcsoljuk. Az (ACD), illetőleg (DEB) lencsével a képet ugyanúgy kisebbíthetjük, amint azt 35 már a 2. és 3. ábrák kapcsán elmagyarázíluk. Ha az (A) és (B) elektródák között fekvői valamennyi elektróda egymástóli távolságai egymás közt egyenlők, akkor célszerű, ha a (D) elektródára nagyobb feto szültséget kapcsolunk, mint az (A) elektródára és a (B) elektródára nagyobb feszültséget kapcsolunk, mint a (D) elektródára. A 4—6. ábrák háromszoros kiseibbítés-45 sei dolgozó berendezéseik különféle kapcsolási lehetőségeit példáként mutatják. Természetesen ezeknél a berendezésieknél is Wehnelt-rendszerű hengerlencsék helyett más lencséket, például olyanokat is 50 alkalmazhatunk, aminőket a katódá különleges kialakításával létesíthetünk. A (C) és (E) elektródák szintén helyettesít- . hetők más, jjéldául hengeres vagy kúpos elektródákkal és a leképezési síkokban 55 levő rekeszeknek adott esetben hengeres vagy kúpos toldataik lehetnek. Valamennyi kiviteli alaknál a (HL) főíencse példájaként elektroliisztikus lencsét választottunk. Ennek a lencsének egyik elektródája, amelyet az ábrákon (R) hivatkozási betű- 60 vei jelöltünk, adott esetben a (B) rekesszel, amelynek nyílását kívánjuk leképezni, öszsze lehet kötve, amint azt a szaggatott vonalak jelzik. A (HL) főíencse feszültségforrását jobb áttekinthetőség végett egyik 65 ábrában sem tüntettük fel. Ugyanígy elhagytuk a szükség esetén a Wehnelt-hengerhez alkalmazható feszültségforrást is. A vezérlőfeszültséget célszerűen ahhoz az elektródához vezetjük, amelyet a szokásos 70 váltakozóáramú jellel jelöltünk, azonban a vezérlőíeszültség a sugármenet mentén fekvő más elektródához is vezethető. A 2. ábrában feltüntetett berendezésben például a következő feszültségekkel dol- 75 gozhatunk: (A) és (B) elektródák = 300 Volt. (C) elektróda = 100 Volt. A 3. ábrában feltüntetett berendezésnél az (A, C) és (B) elektródákra sorjában a 80 következő feszültségeket kapcsolhatjuk: (A) = 100 Volt, (C) = 50 Volt, '(B) = 600 Volt. A (B) rekeszben célszerűen oly kicsiny 85 nyílást képezünk ki, hogy ezt a főíencse kis mértékben még meg is nagyíthatja. Gyakorlati kiviteleknél a (B) rekesz nyílása 0.1—0.3 mm volt. Kitűnt, hogy előnyös, ha a kaitóda és a 90 leképezendő (B) rekesz közötti elektródák egy részét, vagy valamennyi elektródát adott esetben, beleértve a katódát és/vagy a leképezendő rekeszt is, célszerűen hengeres burkolóelektróda belsejében rendez- 95 zük el, amelynek potenciálja célszerűen azonos, vagy kisebb, mint a leképezendő rekesz potenciáljia. Ezt a burkolóelektródát célszerűen a katódával kötjük össze. Ez az elektróda továbbá felhasználható egy- 100 idejűleg arra, hogy azon az általa körülzárt elektródákat, adott esetben köztartó darabok közbeiktatásával felsorakoztassuk és ezeket az elektródákat ilymódon központos helyzetben tartsuk. Az ilyen bur- 105 kolóelektróda alkalmas arra, hogy azzal ernyőzzük a külső mezőket, például azokat, amelyek az elektródák hozzávezetései mentén keletkeznek. Ha burkolóelektródára az azzal, körülzárt, a katódára vonat- uo koztatva, pozitív elektródákkal szemben negatívabb potenciált kapcsolunk, úgy elérhetjük azt, hogy a rekeszek kicsiny nyílásain az elektródák nagyobb százaléka lép át. ' 115