121713. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztőberendezés

Megjelent 19ÍÍ9. évi október hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131713. SZÁM. V/e/2. OSZTÁLY. — M. 11248. ALAPSZÁM. Gőzfejlesztőberendezés. Gesellschaft für la Mont-Kessel und Kraftwirtschaft m. b. H. vormals Technische Zentrale Dr Herpen G. m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi március hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hó 23-ika. A találmány oly gépfejlesztőberendezés, melynél a sugárzófelület fűtőfelületei természetes keringtetéssel, az érintkező fűtőfelület pedig kényszerkeringtetéssel mű-5 ködik. Már régen törekednek arra, bogy a kazán tutaj donképeni fűtőfelületét lehetőleg csupán a sugárzó fűtőfelületre korláv tozzák. E eélt úgy akarták elérni, hogy a 10 levegőt nagymértékben előmelegítették és a távvízelőmelegítőt elgőzölgéses távízelőmelegítővé növelték. Ha azonban az elgőzölgéses tápvízelőmelegítőt magasabb hőmérsékleti körzetben működtetjük, akkor 15 az már neon üzembiztos, mert a keringéis az elgőzöigóses-tápvízelőmelegőben az egyenletes táplálástól független és egyenetlen táplálásnál az elgőzöl géses-tápvíz,előmjelegítő csövei, miként ezt a gyakor-S0 lat mutatja, elégnek. Ezért a legtöbb esetben szükségképen további érintkezéssel fűtött kazánfűtőfelületet kell elrendeznünk, amelyben a víz kering. Ennél az érintkezéssel fűtött felü-2b létnél, ugyanúgy mint a sugárzó-fűtőfelületnél a víz keringése természetes. Míg a természetes keringtetés a tűztér meghatározott kialakításakor a. szükséges csővezetések szerint igazodik, addig érintkező-30 fűtőfelület használata esetén a viszonyok mások. Természetes keringtetéssel működ ő érintkező-fűtőfelületeknól azelőtt a gázhuzamot általában ide-oda vezették, mivel szeniiben a f utőfelűleteteket ma 35 mindinkább a megbatározott módon vezetett gázhuzamhoz idomítják. A Ifüstgá-45 50 zoknak a tűztérből a gázhnzamlba való belépésénél sok esetben további érintkezőelgözölögtetőfelületet rendeznek el. Ezt követi a túlhevítő, mely a korszerű béren- 40 dezéseknél a hő tekintélyes részét felveszi. Míg azelőtt aránylag kisméretű túlhevítőit kellett az összes kazán-érintkezőfelületekhez hozzáidómítani, most ennek a : fordítottja szükséges. Az aránylag kis kazán-érintkező-fűtőfelületnek kell a túlhevítőhöz idomulnia. Ez az érintkezőfűtőíelületen végbemenő természetes keringtetésnél rendkívül nehéz, sőt a legtöbb esetben lehetetlen. A természetes keringtetéssel működő kazáiiifűtőfelület egész más természetű, mint a túlhevítő-fűtőfelület: A csöveknek nagyobb az átmérőjük, a keringtetés fenntartásária meghatározott módon kell azokat elrendezni és az 55 egyes csövekhez, illetve esőcsoportokhoz való, ennek megfelelő, hozzá- és elvezetésekről kell gondoskodnunk. A fűtőfelületek eme különféleségének az a követkéz- ' menye, hagy a kazán-fűtőfelületíől a túlhevítőhöz való átvezetésnél, vagy fordítva, meghatározott szerkezeti rendszabályok válnak szükségessé, mint pl. a gázhuzami szűkítése, vagy a gázáram!, elkanyarítása. Ezzel a holt terek és a szűkítések következtében nemcsak áramlási veszteségek lépnek fel, a ki nem használt sarkok és beszükítés folytán, hanem az egész kazán is lényegesen nagyobb és drágább. Továbbá a füstgázok áramlási viszonyai a túlhevítőben nem áttekinthetők, ami kiváltképen nagynyomás és erős túlhevítés 60 65 70