121708. lajstromszámú szabadalom • Színszétbontó és színösszetevő eljárás fényképészeti és mozgófényképészeti szines felvételek vetítésére

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI #EU|| SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 121708. SZÁM. IX/f. (IX/h.) OSZTÁLY. — F. 8495. ALAPSZÁM. Színszétbontó és színösszetevő eljárás fényképészeti és mozgófényképészeti színes felvételek vetítésére. Ferriguto Italo fényképész és Moauro Alessandro fényképész Róma. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 31-ike. A háromszín-elmélet anatómiai és szövettani alapjainak felderítésénél felismerték a retinán végbemenő folyamatokat, amelyek a színes látás feltételei és megf> állapították, hogy a három fiziológiai alapérzetet különleges ingerek idézik elől, amelyeknek fizikai értéke számottevőién különbözik az eddig feltételezettől, A gyakorlatban ezek a kutatások oly ÍO alaptörvényekhez vezettek, amelyek a közvetlen vagy közvetett optikai vagy mechanikai színreprodukció minden eljárásának, a hasáb-, lencse- vagy más rácsos módszer szerint a képek három vagy két színin kiválasztása alapján pontos adatokat nyújtanak az összeaidó-elv szerinti színszétbontáshoz és színösszetevéshez. Jelenleg a színszétbontást úgy érik el, hogy színszűrőket helyeznek a tárgylencse 20 elé. Ezek a szűrők lehetővé teszik egyszínű részszínkivonatok előállítását, vagyis a tárgyak természetes árnyhatásának csaknem teljes elhanyagolásával a tárgy narancsszínű, zöld és ibolyaszínű részeit külön-25 külön veszik fel, A találmány szerinti eljárásnál az említett egyszínű részszínkivonatokat oly fényképészeti részképekkel helyettesítjük, amelyek valamennyien a felvett tárgynak csak-30 nem teljes árnyékolását mutatják és emel. lett: a zöld részkép izopiankromátos, vagyis fekete és fehér színben a tárgy minden színárnyalatának fiziológiai,, megvilágítási értékét visszaadja; a narancsszínű részkép 35 a pozitívban az izopankromátos részképpel szemben a tárgy vörös, narancsszínű és sárga részeinek megfelelő, minden helyen fokozatosan csökkenő sűrűségű, a zöldessárgának megfelelő helyeken közelítően egyenletes sűrűségű és a tárgy zöld, 40 kék és ibolyaszínű részeinek megfelelő; helyeken fokozatosam növekedő sűrűségű} az ibolyaszínű r|észkép a pozitívban az izopankromátos részképpel szemben a tárgy kék, vörös és ibolyaszínű részeinek meg- 45 felelő helyekein fokozatosan csökkenő ;űrüségű és a tárgy narancsszínű, sárga és zöld részeinek megfelelői helyieken fokozatosan növekedő sűrűségű. ' A találmány szerint tehát nem történik 50 valódi színkiválasztás, hanem az egyes részképek viszonylagos világossötét fényhatását vagy árnyalatát a felvett tárgy különböző részeinek színe és fiziológiai világossága szerint moduláljuk. 55 Ezek az újítások finom és harmonikus színhatásokat hoznak létre, amelyek a szemet a félig sötét vetítési helyiségek különleges alkalmazkodási viszonyai között sem bántják. Ezenkívül a képek árnyalata 60 tökéletesen hű marad, vagyis a színek fényerőssége az árnyékban csökken ugyan, ; de árnyalatuk nem változik. ; A találmány szerinti eljárás gyakorlati alkalmazásainál, még pedig helyrajzi és 65 térképészeti, tudományos vagy oktató, félvételekhez, művészi és tudományos filmekhez stb. az említett fényképészeti rész-> képek a következő gyakorlati szabályok figyelembevételével állítandók elő: 70