121686. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos cella szekunderemissziós erősítéssel

Megjelent 1939« évi október hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ®3JJ| SZABADALMI BIRlMG SZABADALMI LEÍRÁS 131686. SZÁM. VH/d. OSZTÁLY. — E. 5320. ALAPSZÁM. Fotoelektromos cella szekunderemissziós erősítéssel. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 27-ike. Olyan fotocellák isme rétesek, melyeiknél a fotóáramot szekunderelektronokat kiváltó elektródákkal erősítik. Az ilyen cellákban a primer- és szekunderkatódák 5 többnyire egymással szemben vannak elrendezve és a lényegileg pálcaalakú anóda az edény közepén van. A primérkatóda megvilágítása emellett vagy a szekunderelektronokat emittáló ütközőelektróda ab-10 lakán át, vagy pedig, ha a primérelektróda átlátszó, a primérelektróda hátsó oldala felöl történik. Ennek az eleklróda'elrendezésnek azonban az a hátránya,, hogy az anóda, melynek a negatív kafódá-15 val és meghatáirozott pozitív feszültségen lévő ütközőelektródával szemben a legfnagyohb pozitív feszültsége van, a két emittáló elektróda között fekszik. Azzal, hogy az anóda az elektronoknak a kató> 20 dától az ütköziőelektródához vezető útjuW-ban fekszik, a primérkatódán kiváltott elektronok nem érik el valamennyien a szekunderelektródát, hanem a primérelektronok eg^f része azonnal az anódára jut 25 anélkül, hogy szekunderelektronok kiváltásával erősítést végezne. Ezért javasolták, hogy azi anódát a prümérkalódával szemben ernyőzzék. Az effajta ernyjőzést megfelelőéin kialakított, 50 az anóda és a katóda között elrendezett katódfeszültségre vagy pedüg a katódánál negatívabb feszültségre kapcsolt elektródával érhetjük el. A találmány értelmében olyan elektró'-55 dát alkalmazunk, amelynek nemcsak er<nyőző hatása van, hanem a fotóáramot további szekunderemisszióval erősíti. Ezt a katóda és az ütköziőelektróda közötti elektronok útjában elrendezett ernyőző elektródát sík vagy görbe, az anódát részben körül- 40-vevő lemezként, vagy pl. pálcaalakú testként is kialakíthatjuk. Több párhuzamos, szorosan egymás mellett elrendezett pálcaalakú testet is alkalmazhatunk. Ennek az elektródának az anódától elfordított oldat- 45 Ián szekundere'ektronok leadására alkalmas felületi rétege van. E rétej?, pl. eliőr nyösen ezüsti-fémoxiid-cézium típusú összetett réteg lehet. A primérkatódáról, mely pl. ezüst-fémoxiid-cezium katóda lehet, a 50 fény hatására kiváltott elektronok az ernyiőző elektródára jutnak, melyet célszerűen nagyobb pozitív feszültségre kapcsolunk és mely a kedvező alakjánál fogva megakadályozza, hogy az elektronok azon- 55 nal az anódára jussanak. Az ernyíőző elektródára ütköző elektronok, annak emiszszióképes felületéről szekunderelektronokat váltanak ki, melyek az üfközőelek-Iróda felé mozognak, melynek kedveziő, 60 az ernyíőző elektróda és anóda feszültsége közötti feszültsége van. Az ülközlőelektródák megint szekundereleklronokat emittálnak, melyek közvetlenül az anódára jutnak. 165 A találmány szerint kialakított, az anóda és a katóda között ernyíőző és szekunderemisszióra képes elektróda alkalmazásával, különösen kedvező elektronsokszorozó hatást érünk el. Az erny,őzőelektróda az 70 anóda alakja szerint akként van kialakítva;, hogy a kaióda felé az ernyőzés lehetőleg teljes és az ernyőzőclektródátöl az ütköziőelektróda felé mozgó elektronoknak lehetőleg előnyös útjuk legyein,,, 75-úgyhogy lehetőleg valamennyi elektron az