121673. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék önműködő erősítőszabályozással

íaie^. 3 erősség mellett csak az első cső erősítése szabályozódik. Ezt a lefolyást a 3. ábra felső görbéje szemlélteti. Ha mármost a 3. ábra három görbéjét 5 vizsgáljuk, akkor nyilvánvaló, hogy a szabályozás kezdete után a szabályozás előbb főként az utolsó csőre hat, azonban növekvő jelerősség mellett a szabályozás súlypontja előretolódik, míg végül 10 nagy jelerősségnél csak az első cső szabályozódik. A 2. ábrán látható kapcsolás az 1. ábra szerinti kapcsolástól csak abban különbözik, hogy az (1, 3) és (4) csövek (15', 15 16') és (17') katódaellenállásai egyforma nagyok. Az erősítés lépcsőzetes szabályozását a 2. ábra szerinti kapcsolásnál úgy érjük el, hogy az (1) és (3) csövek árnyékolórács-vezetékeibe (40) és (41) ellen-20 állásokat iktatjuk, amelyek a (42) és (43) vezetékek útján a (P) feszültségosztó (45) és (46) pontjaihoz csatlakoznak. Az (1) cső árnyékolórács-vezet ékében lévő (40) ellenállás a (3) cső árayékolórács-vezeté-25 kében lévő (41) ellenállásnál nagyobb. A (4) cső árnyékolórácsa a (44) vezeték útján közvetlenül a (P) feszüliségosztó (47) pontjához van kötve. A (45, 46) és (47) pontok úgy vannak' megválasztva, 30 hogy az (1, 3) és (4) csövek árnyékolórácsfeszültségei jel hiányában egymással egyenlők. Mihelyt a szabályozás megkezdődik, az (1) cső árnyékolórács-feszültség erősebben változik, mint a (3) csőé, 35 míg a (4) cső árnyékolórács-feszültsége kb. azonos maiad. Ennekfolytán az (1) cső erősítésének szabályozása elég nagy mértékben akadályozva van, míg a (3) cső szabályozása gyorsabban, a (4) cső 40 szabályozása pedig a leggyorsabban megy végbe. A szabályozás lefolyását ugyancsak a 3. ábra görbéi szemléltetik, mime llett azonban oidinátaként itt nem a csövek előfészültségét, hanem azok erő-45 sít és ét kell felvenni. Az 1. és 2. ábra szerinti kapcsolásoknál a szabályozásnak az utolsó szabályozó csövekre való erősebb behatását kis jelerősség mellett úgy értük el, hogy 50 a csövek katóda-, illetőleg árnyékolórácsvezetékeibe különböző nagyságú ellenállásokat iktattunk. A 4. ábra olyan kapcsolást mutat, amelynél ezt az erősebb behatást úgy érjük el, hogy a késleltető-55 feszültség, azaz, annak a jelerősségnek küszöbértéke, amelynél a szabályozás kezdődik, hátulról előre növekszik. Ennél a kapcsolásnál a (15', 16') és (17') 1 ;,. i .::•.;•:'.':: • • ! katódaellenállások egyforma nagyok lehetnek. A (4) cső (17') katódaellenállása 6» az (50) vezeték útján földelt, míg a (15') és (16') ellenállások az (51) és (54) vezetékek útján a (P) feszültségosztó negatív potenciálú (52) és (53) pontjaival vannak összekötve. Az (1) cső vezérlőrácsa két 65 sorbakapcsolt (55) és (56) ellenállás útján az (54) vezetékkel, a (3) cső vezérlőrácsa pedig hasonló két sorbakapcsolt (57) és (58) ellenállás útján az (51) vezetékkel van összekötve. A (4) cső vezérlő- 70 rácsa az (59) ellenállás és a (60) vezeték útján közvetlenül a szabályozófeszültség (61) vezetékével van összekötve. Az (55) és (56) ellenállások összekötési pontja a (62) kés leitetődióda útján, az (57) és (58) 75 ellenállások összekötési pontja pedig második (63) késleltctődióda útján van a szabályozófeszültség (61) vezetékére kapcsolva. A (62) és (63) diódák kis jelerősségnél hatástalanok és csak akkor vál- 80 nak vezetőkké, ha a szabályozófeszültség nagyobb, mint az illető dióda előfeszültsége. A (62) dióda előfeszültsége a (63) dióda előfeszültségénéj nagyobb, úgyhogy növekvő jelerősségnél előbb a 85 (63) dióda válik vezetővé és csak később a (62) dióda. Addig, amíg a (62) és (63) diódák hatástalanok, az (1) és (3) csövek vezérlőrácsain változatlan eíőfeszültség van. Az illető csövek erősítése a jelerős- 90 ség függvényében csak akkor szabályozódik, ha a diódák vezetőkké váltak. A 4. ábra szerinti kapcsolás működését az 5. ábra szerinti görbék kapcsán ismertetjük, amely görbék felülről lefelé 95 egymásután az (1, 3), illetőleg (4) cső előfeszültségének lefolyását ábrázolják. Amint az alsó görbéből látható, a (4) cső szabályozása akkor kezdődik, amikor a (21) cső vezetővé válik. Az (1) és (3) 100* csövek eíőfeszültségei ekkor még változatlanok. A (4) cső előfeszültsége növekvő jelfeszültségnél növekszik, míg végül a (35) dióda vezetővé válik és az eíőfeszültség további növekedését meg- 105 akadályozza. Kb. egyidejűleg a (63) dióda válik vezetővé és ekkor a (3) cső szabályozása kezdődik. Ezután a (34) dióda válik vezetővé és ezzel a (3) cső előfeszültségének további növekedését no megakadályozza. Közben azonban a (62) dióda vált vezetővé, úgyhogy az (1) cső szabályozása megkezdődött. Amint a három görbe összehasonlításából világosan kitűnik, először az utolsó (4) cső, 115 azután a (3) cső és végül csak az (1) cső 1 ! ~-%.^