121650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magok előzetes kezelésére

Megjelent J 939. évi október hó 2-án. MAGYAR IIEÁLYI SZABADALMI ßlßOSAÖ SZABADALMI LEIRAS 121650. SZÁM. X/li. OSZTÁLY. — JF. 83G8. ALAPSZÁM. Eljárás magok előzetes kezelésére. I. G. Farbeniiidustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1938. évi április hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 14-ike. Növekedést serkentő szereknek magokra .;• való felvitele végett utóbbiakat eddig mintegy 24—48 óráig, a növekedést serkentő szer vizes oldatában duzzasztották. Ekkor 5 nemcsak a, növesztőiszer hatol a vetőmagba, hanem abból értékes és a mag későbbi csírázása szempontjából fontos anyagok, pl. biotin és íiyálkaanyagok kidiffundálnak, úgyhogy a mag csírázóképessége kárt 10 szenved. Ehhez hozzájárul továbbá, hogy a kidiffundált nyálkaanyagok a növeszlőszeroldatot erőiscn szennyezik és abban baktériumok és gombák szaporodnak el. Az oldat további fiel használása tehát g. 15 vetőimag; fertőzésének a veszélyével jár. Mivel a duzzasztccljárásnál a halóanyagtartalom állandóan csökken, az-oldat többszöri használatakor nem lehet egyforma mennyiségű növesztőanyagot a magba bc-20 vinni. E veszteségek folytán a nővesztőianyagfelhasználás a iduzzaszLóeljárásnál rendkívül nagy. A nővesztőanyagoknak pl. gyapjúzsírral péppé való feldolgozását már javasolták, melyet azután dugványok 25 gyökérfejlesztéséhez használnak. Magokon ez az eljárás nem alkalmazható, mivel az azokra rávitt pép a mag légzését gátolja. Ügy találtuk, hogy a növeszllőszereknek a magokra való eddig szokásos felvitelénél 30 mutatkozó hátrányokat akként küszöböljük ki, hogy a magasabb-rendű növények csírázását vagy növekedését serkentő anyagokat gyakorlatilag zsírmentes alakban és a magok megduzzasztásának elkerülésével 35 azoknak felületére visszük rá. . Magasabbrendű növények csírázását vagy növekedését serkentő anyagokként pl. a következőik jönnek tekintetbe: (ä-indoiecetsav, vagy -indolpropionsav, biotin, N-pirimidil-tiazoliumvegyületek, mint Bl vita- íO min, izoalloxazinek kiváltképpen laktoflavin. A találmány szerinti eljárást a legcélszerűbben akként foganatosíthatjuk, hogy a vetőmagra a növesztőszerek oldatát rá- 45 permetezzük és az oldatot a magfelületre rászárítjuk. Előnyösen vizes oldatokból indulunk ki, azonban az oldószer megválasztása az alkalmazandó növesztőszertől függ. így pl. alkalmazhatjuk a növesztőszerek- 50 •nek vizes-alkoholos, vagy petrol-éteres oldatait is. A növesztős'zeroidat rászárítását egyidejűleg a rápermetezéssel vagy azt követően pl. óvatos melegítéssel vagy légárammal foganatosíthatjuk. Az eljárás 55 effajta foganatosításánál pl. a vetőmagot forgódobba helyezhetjük, majd a növesztőszeroldatot pl. porlasztópi&ztoly segítségével ráporlaszthatjuk. Akként is eljárhatunk, bogy a magokat 60 a növesztőszernek szilárd hordozóanyagokkal való keverékével a száraz csávázásinál alkalmazott módon beporozzuk. Evégett a növe&ztőszereket előzőleg célszerűen elosztjuk a hordozóanyagban, pl, kaolinban, kré- 65 iában, gipszben, kovaföldben, boluszban vagy naftolszurokszulfoisavas kalciumban^ majd a vetőmagot evvel a keverékkel szokásos szárazcsávázókészülékekbení kezetjük. A magokat ekkor egyidejűleg a szo- 70 kásios csávázószerekkei, pl. szerves higanyvegyületekkel is csávázhatjuk. Hogy a növesztőszerek tapadását a magíelületre nöiveljük, egyúttal ragasztóanyagokat, pl. gyantákat is alkalmazhatunk. 75 A találmány szerinti eljárás további fo-