121630. lajstromszámú szabadalom • Töltőaknás kályha
Megjelent 1939. évi október hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSA9 SZABADALMI LEIRAS 131630. SZÁM. U/h. OSZTÁLY. — M. 11246. ALAPSZÁM. Töltőakuás kályha. Munkácsy Gyula kályha és tüzelőgyáros, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi március hó 17-ike. A találmány oly töltőaknás kályhákra vonatkozik, amelyeknek tűzkosaruk és az aknakiömlőnyílás és a tűzkosár között oly közük van, hogy a közben köröskörül a 5 tüzelőanyag szabadonállóan kúp vagy gulaalakjában helyezkedhet el. Ismeretesek már oly ^tcíltőaknás kályhák, melyeknél az előmelegített szekunderlevegő bevezetésére vagy a tűzkosár-10 ban vannak nyílások vagy az elégési térbe nyílnak nyílások. Ezeknek a kályháknak azonban az a hátrányuk, hogy a szekunderlevegő e nyílások révén nem a szénmonoxid kilépési helyére van velő zetve, minek következtében az égési gázok nem tökéletes égéstermékek. Azonkívül ezeknek a töltőaknás kályháknak a hőátadása is 'tökéletlen, mert a füstgázok közvetlenül vagy csak terelőlapoktól irá-20 nyitva vonulnak a kéménybe. A találmány célja ezeknek a hátrányoknak kiküszöbölése és oly töltőaknás kályha létesítése, amelyben nemcsak a keletkezett égési gázoknak a tökéletes el-25 égése, hanem a tökéletes hőátadás is biztosítva van. Ezeket a célokat egyrészt azzal érjük el, hogy gondoskodunk arról, hogy a szekunderlevegő tényleg a szénmonoxid kilé-30 pési helyéhez vezettessék, másrészt a hőátadás a kályha hőterének alsói ós felső hőtérre való megosztásával nagyrészt az alsó hőtér révén történjók. Ezeknek a céloknak az elérésére a talál-35 many szerinti kályhánál egyrészt az előmelegített szekunderlevegőt bevezető Mvókanyílások a képződő tüzelőanyagkúpnak (piramisnak) a tűzkosárral való érintkezési helye körül köröskörül vannak elrendezve, másrészt a kályha belső 40 hőtere, magassági irányban, fallal alsó és felső hőtérre van osztva, amelyeket a falban levő nyílások, vagy az ezekbe helyezett csövek kötnek egymással össze. A rajz a találmány szerinti kályhának 45> két példaképeni kiviteli alakját mutatja, még pedig az 1—3. ábra az egyik kiviteli alak hosszmetszetét, illetve az I—I, I—II, illetve a II—II vonal szerinti keresztmetszetét, a 50-4—5. ábra pedig a másik kiviteli alak hosszmetszetét, illetve III—III' vonal szerinti keresztmetszetét, a 6. ábra pedig egy részletét mutatja. (1) a kályhatest, amelyben (2) a hamu- 5& tér, (3) a tűzkosár, (4) a lefelé bővülő töltőakna, amely vagy oldalról való töltéshez (1. ábra) vagy felülről való töltéshez (1. ábra, eredményvonal és 4. ábra) van kialakítva és '(5) az égésigáz-elvezető- 60 csonk. A <4) töltőakna a kályhatesthez és a tűzkosárhoz központosán van elhelyezve és kiömlőnyílása oly magasságban van a tűzkosár fölött, hogy az abból kiömlő tüzelőanyag a kiömlőnyílás és a tűzkosár 65-között köröskörül szabadonálló kúp vagy piramis alakjában helyezkedik el. A találmány szerint már unióst az előmelegített szeknndeirlevegőt bevezető (6) íuvókanyilások a képződő tüzelőianyagkiípnak, illetve piramisnak a (3) tűzkősárral való (x) érintkezési helye körül köröskörül vannak elrendezve. Maguk a (7) fúvókák a (6) nyílásuk felé szűkülnek és vagy a tűzkosár falában (1. és 3. ábra) Ar agy annak peremében (4. ábra) vannak 70 75
