121620. lajstromszámú szabadalom • Hőerőgép

2' 131620. A káros felmelegedések elkerülésére és a hűtési munka megkönnyítésére az (1, 2, 3, 4) dugattyúk üregesen alakíthatók, előnyösen olymódon, hogy az üregek a 6 (7, 8) korongokba torkollnak, illetve a (7, 8) korongok külső oldalai felől nyi­tottak. A helytálló (6) tengellyel párhuzamo­san a (12) munkatengely a (13, 14) csap-, 30 ágyakban forgathatóan ágyazott (6. ábra). A (7, 8) korongok külső oldalaira a piskótaalakú (15, 18) fogaskerekek erő­ltettek vagy a (7, 8) korongokkal egy ü5 darabból vannak. A piskótalakú (15, 18) fogaskerekek (15a, 18a) fogai a (12) ten­gelyre ékelt piskótaalakú (16, 20) fogas-Kerekek (16a, 20a)fogaiba kapaszkodnak. A piskótaalakú (16, 20) fogaskerekek a 20 (12) tengelyen egymáshoz viszonyítva yO°-kal elforgatva vannak ékelve. Ezzel szemben a piskótaalakú (15) fogaskerék a piskótalakú (16) fogaskerékhez viszonyít­va csak átmenetileg van 90°-kal elfor-25 gatva, mint ez pl. az 5. ábrán látható, míg a közbenső helyzetekben a szög­elfordulás a (15, 16) fogaskerekek között változó és 90°-tól eltér. Ugyanez a meg­állapítás érvényes a piskótaalakú (18, 20) 30 fogaskerekekre is. Az együttműködő, piskótaalakú (15, 16), illetve (18, 20) fogaskerekeknél a mindenkori érintkezési (legördülési) pont­hoz tartozó két sugár összege állandó H5 érték, mely a legnagyobb és a legkisebb sugár összegével egyenlő. A piskótaalakú (16, 20) fogaskerekek, a rajzon látható megoldási alaknál a (12) tengelyre ékelt (17, 21) korongok olclal-40 lapjaira erősítettek vagy azokkal egy darabból vannak. A (17, 21) korongok az átmenetileg fellépő kedvezőtlen igény­bevételekkel szemben a piskótaalakú (16, 20) fogaskerekek szilárdságát növelik és 45 mint lendítő tömegek, a (12) tengely for­gásának egyenletességét biztosítják. Az 5. ábrán látható átmeneti helyzetben a piskótaalakú (16) fogaskerék piskóta­alakjának fejrésze a (15) piskótaalakú 50 fogaskerék törzsrészével kapcsolódik. Ezen átmeneti helyzet elhagyása után a piskótaalakú (15, 16) fogaskerekek egy­máshoz viszonyított szögelfordulása, — mint azt már az előzőkben kifejtettük —, .55 változik. A (15, 18} piskótaalakú fogas­kerekek fogaknélküli (15b, 18b) részei (alaktárcsái) a (16, 20) piskótaalakú fogaskerekek fogaknélküli (16b, 20b) ré­szein (alaktárcsáin) legördülnek (6. ábra), azaz túlnyomórészt a (15b, 18b) alaktár- 60 csak viszik át a mozgást a (16b, 20b) alaktárcsákra, míg a fogak főként a helyes kölcsönös kapcsolatot biztosítják. Azáltal, hogy a piskótaalakú (15, 18) fogaskerekek (15a, 18a) fogai nem állnak 65 szabadon, hanem egyik oldalukkal a (1), illetve (8) korongra támaszkodnak, illetve azzal egyesítettek, a (15a, 18a) fogak igénybevétele a rendes fogaskerekek sza­badon álló fogaiénál kedvezőbb. 70 A (9, 10) nyílások a hengeralakú (22) térbe torkollnak, amelyben a (23) ten­gelyre ékelt hengeralakú (24, 25) dugaty­tyúk ide-oda csúsztathatók. A (22) hen­gerbe a (26) nyíláson keresztül lép az 75 előkeverő kamrából az égési keverék. A részeknek az 5. ábrán látható hely­zetében a (26) nyíláson keresztül belépő égési keverék a (22) hengeren és a (9) nyíláson keresztül az (1) és a (2) dugattyú 80 közötti térbe jut, míg a (4) és az (1) dugattyúk közül kiszorított égési termék, a (10) nyíláson és a (22) henger jobboldali nyitott végén át a szabadba kerül. Ha a (23) tengelyt a (24, 25) dugattyúkkal a 86 jobboldali határhelyzetükbe toljuk el, úgy a (9) és (10) nyílások szerepe fel­cserélődik és a gép forgásiránya meg­változik. Az (1, 2, 3, 4) dugattyúknak az 1. áb- 90 rán látható helyzetében az (1) és a (2) dugattyúk közötti térben a szivási ütem, a (2) és a (3) dugattyúk közötti térben a kompresszióütem, míg a (3) és a (4) dugattyú közötti térben a robbanás és az 95 expanzió, végül a (4) és az (1) dugattyúk közötti térben a kipuffogási ütem közvet­lenül a befejezés előtt vannak. A piskótaalakú fogaskerekek külön­leges alakja következtében a forgó (7, 8) ioo korongok szakaszosan váltakozóan gyor­suló, majd ismét lassuló, ismét gyorsuló és újból lassuló mozgást végeznek. Ezáltal elérjük azt, hogy a kompresszióütemben és a kipuffogási ütemben az ezen üteme- 105 ket határoló dugattyúk közül a forgási irányban elől haladó lassabban forgó dugattyúkat a mögöttük gyorsabban forgó dugattyúk megközelítik, míg a robbanási és a szivási ütemekben az ezen no ütemeket határoló dugattyúk közül a forgási irányban elől lévő gyorsuló du­gattyúk a mögöttük haladó, lassabban forgó dugattyúkat elhagyják. Vizsgáljuk az 1—4. ábrákon az (1) és a 115 (2) dugattyúk között az egyes ütemeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom