121610. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőtest
4 131610. rendezéseknél is alkalmazható, mint további huzatíokazó test. Ha a szekrényes megoldást az általános elterjedt fűtőtestekkel (radiátorokkal, 5 bordás vagy lamellás fűtőtestekkel, vagy sima csövekkel) kapcsolatban alkalmazták, akkor a megnövelt áramlási sebesség ellenére a hőlcadás, a szabadon álló fűtőtesteikkel szemben, a legtöbb esetben in-10 kább csökkent, mint növekedett. Ennek oka a következő: A hőátadás annál kedvezőbb, mennél nagyobb a fűtőtest és a levegő közötti hasznos hiőfokkülönbség, illetve a fütő-15 test és a levegő érintkezése tartamára a hőfokkülönbség átlaga. Szabadon álló fűtőtesteknél a helység levegőjének egy'-egy része a legrövidebb úton és már kismértékű felmelegedés után hagyja el a fűtő-20 testet és így kedvező1 a hőátadása, mimellett a levegő állandóan minden oldalról szabadon áramlik a fűtőtesthez. Ezzel szemben a levegőnek' szekrénybe zárt fűtőtest esetén végbemenő kényszeráramíá-25 sánál a levegő egy-egy része egymás után ä fűtőtest mentén végigáramolni kénytelen és eközben egyrészt nagyobb mértékben melegszik fel, ami az említett hasznos, átlagos hőfokkülönbség csökkenésével jár, 30 másrészt a szerkezet jelilege folytán kényszeráramlási útjában hosszabb úton kény. telén a futófelület mentén áramolni, amikoris a fentenilített szigetelőréteg («Grenzschicht») megvastagodik és így a hőát-35 adás csökken. Ezt a megnövelt sebesség csak részben ellensúlyozza. A hőleadó felületen átáramló közeg sebességét akár mesterségesen (pl. ventilátorral), akár természetesen (a külön-40 böző hőfokú kö.zeg fajsúlykülönbségével) növeli huzatfokozó szekrény igen előnyöd sen alkalmazható a fentiemlített, hu,zalok!ból, csíkokból, lyukasztott vagy csíkokká hasogatott lemezből álló, vagyis az áram'-45 lás irányában csak egészen kisméretű, áttört hőileadó felülettel kapcsolatban, A találmány értelmében a pl. huzalalakú elemekből álló, áttört hőleadó felületet, vagy felületeket a külső, fűtendő köL 50 zeg sebességét természetes, vagy mesterséges úton növelő huzatfokozó szekrónynyel kapcsolatban úgy alkalmazzuk, hogy, a szekrénynek egy vagy több határoló falát, részben vagy egés,zen„ maguk a vil-55 lamos hőfejlesztő elemekkel hővezető kap!.. csolatban lévő áttört felületek alkotják. E megoldás azonkívül, hogy egyesíti mal gában az áramlás irányában elenyészően kisméretű, igen nagy hole adású és kis súlyú, tehát igen olcsó fűtőtesteknek elő- 60 nyelt a szekrényes fűtőtesteknek huzatfokozó hatásától származó nagy sebességgel és így fokozott hőleadással járó előnyével, további lényeges előnyöket is biztosít; nevezetesen: > 65 a szekrény határoló falát alkotó fűtőfelület könnyen hozzáférhető, tisztítása egyszerű, a fűtőtestre lerakodó por, piszok, mely nemcsak az egészségre káros, de a hőleadást is csökkenti, köny!- 70 nyen eltávolítható; részben vagy egészben feleslegessé teszi a fűtőtesttől függetlenül alkalmazott külön szekrény használatát, mely némely esetben több költséget jelent, mint 75 a fűtőtest és helyszükségleténél fogva csak nehezen helyezhető el; lehetővé teszi a hőlcadás jelentékeny részét tevő, eddigelé a külön szekrény által kedvezőtlenül felfogott hősugárzás,'- 80 nak hatásosabb érvényesülését. Ilyen szekrényes megoldás példái láthatók a 7—9, ábrán. A 7. és 8. ábrán vázlatos elölnézetben és függélyes .keresztmetszetben oly megoldási példa látható, 85 mely szerint a (12) szekrényt az illetőhelyiség egyik (11) falához csati akoizóan úgy helyezzük el, hogy maga a (11) fal alkotja a szekrény hátsó falát. A felül nyitott (12) szekrény mellső falát pl. a 90 3. ábra szerinti villamos fűtőelemeket magukban foglaló (6) csőrendszer és aiz ezzel a fent leírt módon fémes érintkezés biztosításával összekötött, áttiöirésies (8) mezőnyöket tartalmazó (7) lemez, pl. az 5. 95 ábra szerinti áttört lemejz alkotja. A külső közeg, pl. levegőj, nagyjában vízszintesen, tehát az áttört (7) felüléthe;z harántirányban áramlik be és felmelegedve a (12) szekrényben ajz (x) nyíl irányában 100 vonul felfelé. A találmány szerint a (12) sjzekrény1 snek nemcsak egy, hanem több, sőt vala'menmyi határoló fala is állhat áttört hőleadófelületbőil. így, mint fentebb jelez1 - 105 tűk, egyrészt elmarad vagy jórészt iel-i marad a fűtőfelüliettől független, külön szekrény készítése, ami a készülék előállítási költségeit tetemesen csökkenti, másrészt a slzekrénnyé alakított megnövellt 110 fűtőfelülietek folytán azonos hőleadáshclz csak jóval kisebb összméretű kés|züliékre van szükség, mely könnyebben helyezhető el. Egyébként az ilyen szekrényes fűtőtestek a legnagyobb változatossággal, í15 tetszőleges aljakban, pl. négyslzög1 - vagysokszögkeresiztmetszetű hasáb vagy gúla alakjában szerkeszthetők. A 9. ábrán oly ha'-
