121596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence vas, vasötvözetek és máseffélék frissítésére

Megjelent 1939. évi október lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121596. SZÁM. Xll/d. OSZTÁLY. — R. 7538. ALAPSZÁM. Eljárás és kemence vas, vasötvözetek és máseffélék frissítésére. Reunerfelt Ivar mérnök, Djursholm (Svédország-). A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 3-ika. Ismeretes, hogy öntöttvasból készült tár­gyak az öntöttvas olvadáspontját meg nem haladó hőmérsékleteken is szénteleníthe­tők, ha azokat oxigént leadó anyagokkal 5 eléggé hosszú időn át hevítik. Miután azon­ban az e körülményre alapított ismert lá­gyítási és acéiizzítási folyamatok igen sok időt vesznek igénybe és ezenfelül nem foly­tonosak, a fenti eljárások az acélgyártás-10 nál a nyersvas frissítésére nem váltak be. A találmány eljárás vasnak vagy más­effélének szilárd alakban oly sebességgel és oly módon való szénlelenítésére, hogy az eljárás a korszerű acélgyártási eljárá-15 sokban frissítő módszerül előnyösen al­kalmazható. A széntartalmat a találmány szerinti eljárással oly mértékben csökkent­hetjük, mely az eddig szokásos frissítő módszerekkel nem vagy csak nagy uehézr 20 ségek árán lehetséges. A találmány szerinti eljáráshoz kiindu­lási anyagul finom eloszlású nyersvasat veszünk, melyet szilárd nyersvas őrlése vagy még előnyösebben a még cseppfolyós 25 nyersvas szemesézése útján kapunk. Cél­szerűnek mutatkozott a nyersvas részecs­kéinek szemcsenagyságát kb. 2 mm-t meg nem haiaciö értékűre választani. Kb. 1 mm szemcsenagyság esetén pl. a szén-30 tartalomnak kereken 80%-a 30 percen be­lül, azaz a bessemeracélgyártás folyamatá­val csaknem megegyező sebességgel távo­lítható el, míg 4 mm nagyságú szemcsék esetében ehhez azonos feltételek mellett kb. 35 6 óra szükséges. Kis szemcséket különösein akkor fontos használni, ha a széntartalmat igien messzemenően akarjuk csökkenteni. A szemcsenagyságtól függően változó fel­dolgozási időre való tekintetlel célszerű a 40 szeme,sézelt anyagot különböző szemcséjű osztályokba fajtázni és minden egyes szem­cseosztályt külön frissíteni. Különösen elő­nyös a szemcsézést úgy foganatosítani, hogy megdermedéskor gázfejlődés követ- í5 keztében üreges és vékonyfalú szemcséket kapjunk. A széntelenítést úgy végezzük, hogy a szén a vas említésreméltó egyidejű oxidá­lásának elkerülésével égjen el. Ezt úgy ér- 50 he j lük el, hogy a széntelenítést pl. vasérc­por alakjában alkalmazott vasoxidokkal végezzük, melyek a szénnel behatásra lépve, teljesen vagy részben vassá redu­kálódnak. Ha azonban az adagot frissítés 5r> közben mozgásban akarjuk tartani, avég­ből, hogy a széntelenítést élénkebbé te­gyük és gyorsítsuk, akkor nem célszerű az adagba nagyobb mennyiségű vasoxidot be­keverni. A gyors széntelienítéshez szüksé- 60 ges, kb. 1000 C° hőmérsékleten a vasoxid ugyanis ragadásra igen hajlamos, úgyhogy az adag könnyen összecsomósodik vagy pedig a kemence falaihoz tapad. A szenet tehát ez esetben oxidok említésreméltó (i5 mennyiségeinek bekeverése nélkül kell oxi­dálni. E célt előnyösen úgy érjük el, hogy a széntelenítést célszerű összetételű gázlég­körben foganatosítjuk. Ha a szenet úgy akarjuk elégetni, hogy 70 a vasat a pl. 1000 C°-ot kitevő széntelení­tési hőmérsékleten egyidejűleg ne oxidál­juk, akkor az illető reakció egyensúlyi helyzetére való tekintettel a C02 : (CO-f-C03 ) viszonynak a reakciógázban kb. 0,25 75 értéket nem szabad meghaladnia. Alacso­nyabb hőmérsékleten valamivel nagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom