121591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulozarostok kinyerésére növényi anyagokból

4 121591. részét eltávolítják és a lignines anyagokat nem támadják meg. Ebben az értelemben az első reakció részleges reakció. A klórgáz a lignines anyaggal reagál és 5 klórozott lignin-vegyületeket képez. Ezeket a vegyületeket vízbe merítéssel esetleg nem távolíthatjuk el teljesen és a második alkálikezelésnek a feladata, hogy ezeket a klórolignin-vegyületeket kioldja. 10 Ez utóbbi kezelésnél felhasznált alkálioldal töménysége pl. 0.1 % lehet. A felhasznált oldat mennyisége 1 súlyrész növényi anyagra számítva 5—20 súlyrésznyi lehet. A reakció hőmérséklete •15 egészen 100 C°-ig terjedhet és a kezelés időtartama néhány percig tarthat. A félpép-eljárás célszerű kivitelében három fokozatból áll: 1. A rostos növényi anyagot 1 %-os 20 vagy ennél kisebb töménységű marónátron oldattal kezeljük, hogy a savas és elszappanosítható inkrusztáló anyagok lényeges részét eltávolítsuk. 2. A kapott anyagot levegővel hígított 25 nedves klórgázzal kezeljük, mely kezelést a fentebb kifejtett módon irányítjuk. 3. A kezelt anyagot végül igen híg, 0/2%-os vagy ennél gyengébb marón,átronoldattal kezeljük. 30 Mint már jeleztük, az első és harmadik kezelésnél használt marónátron és/vagy a második kezelésnél használt klórgáz mennyiségét úgy választhatjuk meg, hogy ezek a kémiai reagensek a nemcellulóza 35 alkatrészeket előre meghatározott mértékben támadva, teljesen felhasználódjanak. Gyakorlati szempontból a találmánynak lényeges jellemzője, hogy a növényi anyag kémiai kezelését (a szaka-40 szos üzemi kezeléssel ellentétben) folyamatos módon és a reakciókat fokozatosan külön reakcióskamrákban foganatosítjuk. A növényi anyag a fentemlített vala-45 mennyi eljárásnál a reakciós tornyokban a nehézség hatására süllyed és a hatóanyagokat a tornyok felső végének a közelében vezetjük be. Ennél az elrendezésnél a növényi anyag fokozatosan tö-50 mörebb lesz, amint a tornyon át lefelé halad, minekfolytán a hatóanyagot ellenáramban való haladásra készteti, tekintettel arra, hogy a klórgáz esetében az nehezebb, mint a levegő. A növényi anyag a lefelé való haladása folytán a reagens egy részét szintén lefelé szállítja. A klór esetében a toronyba való bevezetés helyének megfelelő megválasztásával, valamint az adagolás mértékének szabályozásával, továbbá a növényi anyag 60 mennyiségének a betáplálásával megakadályozhatjuk, hogy a klór a torony valamelyik végéhez jusson, mielőtt a reakcióban teljesen fel nem használódott volna. Igy a klórnak, a levegőbe való 65 jutásával klórveszteség nem állhat elő és a torony végein sem kell tömítésekről gondoskodnunk. Az alkalikus reakció sebessége függ többek között a használt alkálioldat 70 töménységétől. A szalma kezelésénél használatos félpép eljárásnál megköveteljük, hogy a nemfás és nemcellulóza anyag nagyobbik része eltávolodjon és a fás nemcellulózás alkatrészeknek mint- 75 egy a fele távolodjon el. Az alkálioldat töménysége pedig az előkészítő kezelésnél mintegy 1 %-ig terjed. Ha effajta oldatot használunk, akkor 1 súlyrész növényi anyagra 3 súlyrész oldatot ve- 80 szünk. A reakciót nyitott edényben, nyomás nélkül, az oldat töménységének megfelelően, 1—4 órás időtartamig végezzük. A reakció hőmérséklete, mely exoterm 75—100 C° között váltakozha- 85 tik. E kezelés folytán a nemfás és nemcellulóza alkatrészek legnagyobb része reagál. 100 súlyrész szalmára 4—5 súlyrész klórt használunk, mely a fás, nemcellu- 90 lóza alkatrészeknek mintegy a felével reagál. A klórnak mintegy a fele a reakció folyamán klórolignint képez, míg a klórnak a maradék része sósavvá alakul. Kívánatos, hogy a klórozás folyamán 95 fejlődött sósavval a rostok csak lehetőleg rövid ideig érintkezzenek, mivel az a cellnlózarostokat könnyen megtámadja. A Lalálmánynak lényeges jellegzetessége továbbá, hogy klórkezelést és a 100 végső alkáli-kezelést hidegben végezzük. A klór levegővel való felhígításának kettős hatása van. Egyrészt a reakció gyorsaságát és így a hőfejlődés ütemét csökkenti, továbbá felveszi és "lvezeti a kép- ioö ződött hőnek egy részét. A gáz és a reakciós anyag nedvességtartalma abszorbció révén a rostok között képződött sósav töménységét csökkenti és ezáltal annak a rostokra gyakorolt káros hatását csök- 110 kenti. Amint a klórozás teljessé vált, a reakciós tömeget hideg vízbe merítjük. A klórhoz kevert levegő mennyisége függ a kezelt növényi anyag természetétől és a klór térfogatának 5—1-szerese lehet.115 A klórgáz nedvességtartalma egész a