121573. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású villamos kisütőlámpa

Megjelent 1939. évi szeptember h

ó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁP SZABADALMI LEÍRÁS 131573. SZÁM. VH/b. OSZTÁLY. — T. 6230. ALAPSZÁM. Nagynyomású villamos kisötőlámpa. Patent-Treutiand Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 5-ike. A találmány tárgya nagynyomású villamos kisütölámpa, amelynek kisütő terében magas olvadáspontú világítótest van, amelyet a fényív fűt fel és melynek ren-5 deltetése, hogy fénysugárzása a fényív színképét kitöltse, mely rendszerint csak kevés vonalból áll, illetőleg amelynek sugárzása lényegileg csak kevés vonalat tartalmaz és így sugárzása sokféle célra 10 nem alkalmas, sőt színezése miatt sok esetben hasznavehetetlen. Az eddig ismertté vált, kevert fényt sugárzó kisütőlámpáknál, melyeknek járulékosan sugárzó, a fényívvel fűtött vi-15 lágítótesteik vannak és amelyek alacsony, egy atmoszférát rendszerint meg nem haladó üzemi nyomásokkal dolgoznak, a világítótestet vagy egyidejűleg mint izzóelektródát használják, vagy pe-20 dig a kisütési pályában, vagy oldalt amellett, áramhozzávezetések nélkül, szigetelten rendezik el. Beható kísérletekből kitűnt, hogy a világótesteknek a kisülési ív pályájában, 25 vagy e kisülési pálya közelében való önmagában kedvező elrendezése lényeges nehézségekkel jár akkor, ha oly üzeimi nyomásokra térünk át, melyek nagyobbak, mint egy atmoszféra és értékük tíz, 30 sőt száz és ennél több atmoszféra. Ezeknél a nyomásoknál tudvalevően rendkívül kedvező fénykihasználás és fénysűrűség érhető el. Azonban a világítótestnek fent említett elrendezése mellett a lámpa leg-35 gondosabb szerelésével és minden méret, valamint köz, illetőleg távolság pontos betartásával sem énhető el a kellő pontossággal az, hogy a lámpa üzemében a fényívvel felhevített világítótest a kívánt hőmérsékletű legyen. A fény ívnek az itt szó- 40 ban levő nagy üzemi nyomások mellett fellépő rendkívül nagy hőmérsékleténél a világítótest, ha például a fényívtől való távolsága a milliméter törtrészeivel eltér az előírt mérettől, vagy túlságosan fel- 45 hevül és korán elgőzölög, vagy helyente megolvad, vagy nem fűlik fel kellően, úgyhogy fénykihasználása, rossz és fénysűrűsége kicsiny. A találmány szerinti nagynyomású ki- 50 sütőlámpánál ezt a hátrányt szabályozz ható vagy beállítható járulékos fűtés alkalmazásával kiküszöböljük. E járulékos fűtéssel a világítótest üzemi hőmérséklete beszabályozható, illetőleg beállítható. 55 Evégből az új, szilárd izzóelektródiákat tartalmazó nagynyomású kisütőlámpánál a kisülési pályában vagy amellett elrendezett, célszerűen tantálkarbidból vagy wolframból való világítótestet egy vagy ^Q több áraanhozzávezetéssel látjuk á és a lámpa üzemében átbocsátott árammal, vagy segédkisüléssel fűtjük. A világítótesten átfolyó segédfűtőáraim, szabályozása, illetőleg beállítása végett a <35 világítótest áramhozzávezetésébe kézael működtethető vagy önműködően dolgozó szabályozó ellenállást iktatunk, úgyhogy a lámpa üzeme közben a világítótest hőmérsékletét tág határok között tetszés 70 szerint beállíthatjuk, például úgy, hogy a lámpa kívánatos élettartamának szem