121570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fénykép létesítésére izzóernyős cső segélyével
1215TO. A találmány szerinti izzóernyős csőnek oly elektródarendszere van. mely két katódasugárnyaláböt létesít, melyek közül az egyiket modulálhatjuk anélkül, hogy en•5 nek modulációja a másik nyaláb minőségót befolyásolja. Az egyik katódasugárnyaláb pl. az általa eltalált izzóernyőrészecskének 1300 K<Vról 1900 K u -ra"való hőmérsékletszökkelését idézi elő, míg a 10 modulált nyaláb legnagyobb intenzitásnál a hőmérsékletet tovább, pl. 2700 K°-ra emeli és így neki csupán 800°-os hőm é r s é kle t kü 1 ön bsé ge t kell. á tliid al ni a. Ha a modulált nyalábot kikapcsoljuk, 15 az ernyőnek ekkor megmaradó, .szemmel észlelhető világossága nem 1900 K° hőmérsékletnek felel meg, hanem sokkal alacsonyabb, mert a sugárnyaláb a részecskéket csupán egész röviden érinti és a 20 terhelés után a lehűlés azonnal ismét kezdődik. Ezért az izzóernyőnek ezzel a < hullámfrontalakú» hevítésével a képalkató nyaláb révén eltalálandó részecskéknek magasabb hőmérsékletre való előhevítése 25 lehetséges, mint az összes részecskék egyidejűleges hevítésénél. A találmány szerinti izzóernyős csőnél ezért a képalkotó sugárnyaláb nem csupán kisebb energiájú lehet, mint abban 50 az esetben, melyben előhevítést nem alkalmazunk, hanem kisebb energiájú lehet annál az értéknél is, mely állandóan ható hevítésnél szükséges lenne. Kitűnt továbbá, hogy az anyag ezt a :35 fokozatos hevítést jobban bírja ki, mint az egyedül a modulált nyalábba! való, közvetlen és gyorsabb hevítést erősebb lerhcv léssel, úgyhogy a találmány alkalmazásával a cső élettartamát meghosszabbítjuk. 40 A rajzon a találmány szerinti izzóernyős cső foganatosítási példájának vázlatai lábhatók. Az 1. ábra a cső vázlatos keresztmetszete:. A 2. ábra az 1. ábra szerinti cső egy ré-45 szét tünteti fel. A csőnek olv (1) üvegburája van, melynek alakja a Braun-féle csöveknél szokásos, tölcséralakú kiszélesítéssel ellátott henger. A bura hengeres részében kes-50 kenj', irányított, két elektronnyaláb létesítésére való elektródák vannak. Az egyik nyalábot, melynek a képet kell létesítenie, a (2) izzókatóda emittálja. A (3) elektróda a nyalábot modulálja és az átlyukasztott .55 (4) korongból és két (5) és (6) hengerből álló, elektrosztatikai lencserendszer ibkuszírozásra és az elektronok gyorsítására való. A második nyalábot a (22) izzókatóda emittálja. Minthogv ezt modulálni nem 60 kell, a (23) elektróda a (22) katódához csatlakozik. A fokuszirozást ugyancsak elektrosztatikai lencserendszer végzi, mely (21) korongból és két (25). és (26; hengerből áll. 65 tgy a csőben a két kalódasugárnyaláb mindegyike számára egy-egy élektronforrás és egyj-egy gyűjtő- és gyorsítóberendezés van. Ezzel a katódasugárnyalábok kölcsönös befolyásolását messzemenőleg ki- 70 küszöböljük. Mindenekelőtt ki van zárva, hogy a modulált nyaláb áramerősségváltozásai a modulálatlan nyalábban észrevehető vé váljanak. A rajzon a csőnek az AB eg3r enes alatti 75 részét a cső tengelyvonala körül 90°-kai elforgatva kell elképzelnünk, az (5) és (25) hengerek tengelyvonalai tehát nem a rajz síkjában, lianem az erre merőleges síkban vannak. - 80 A két katódasugárnyalábot a rajzon fel nem tüntetett mágneses rendszerrel a rajz síkjára merőlegep irányban eltéríthetjük. A rajz síkjával párhuzamos irányú e'térítésire a (7) és (8) eltérítőlemezék valók. 85 A csőfal szokásos (9) ezüsttükörrel van ellátva. mely (10).-nél árambevezelőszervhez csatlakozik. A cső tölcséralakú részében (11) fémkeret van, melyhez a (12) izzóernyő szé- 90 leit rögzítjük. A (13) árambevezetőszeiv vet a (14) toldalékrészen át az üvegburaból kivezetjük. A (2) és (22) katódák és a (3, 1. 23) és (24) elektródák árambevezetőszervei a (15) lapított talpba légtömítően 95 vannak forrasztva. Az (5. 6. 25) és (26) elektródák és (7) és (8) eltérítőlemezek árambevezietődrótjait a falon át oldalt vezetjük ki. Magában véve ismeretes módon az elekr 1CK Irodarendszer révén létesített és íokuszir rozotl, keskeny katódasugárnyalábokatmelyek a (12) izzóernyőt két egymásmelleit levő helyen érik, a csőben mozgattathatjuk akként, hogy a nyalábok felcsapó- 105 dási pontjai az, ernyőn párhuzamos vonalakon, a letapogatási vonalakon mozogna k, valamint az egész ernyőt pl. 0.04 mp.ret kitevő idő alatt átfutják és pályájukat az ernyőn át ekkor ismét elölről kezdik, úgy- ll( hogy az ernyőt másodpercenként 25-ször végigtapogatják. A (2) katőda emittálta nyaláb a (22) katóda emittálta nyaláb mögött lehetőleg kis közzel marad visszaj A visszafutásnál szokásos módon áz ára- hí
