121570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fénykép létesítésére izzóernyős cső segélyével

Megjelent 1939. évi szeptember hó 15-én. *A»TAR KIRÁIYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1215TO. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — P. 9159. ALAPSZÁM. Eljárás fénykép létesítésére izzóernyős cső segélyével. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég-, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi október hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 24-ike. Ismeretesek képátvitelre olyan katót­dasugár csövek, melyeknél vékony fém­ernyö elektronok felcsapódást következ­tében adódó hevítés révén világít. Ezt az 5 ernyőt a továbbiakban <izzóernyő>H nek és az ezzel az ernyővel ellátott katód asugár­csövet «i zzóernyős cső»!-nek fogjuk nevezni. E csövek működése egyébként ugyanaz, mint a fluoreszkáló ernyővel ellátott ka-10 tódasugárcsöveké. Akárcsak ezeknél, az izzóernyős csöveknél is keskeny, modulált elektronnyalábot alkalmas elektrosztatikai vagy mágneses eltérítőszervekkel a csőben mozgattathatunk akként, hogy a nyaláb a 15 teljes képfelületet letapogatja és az elek­tronáram modulációjának megfelelően az izzóernyőn különböző világosságokat idéz elő. Az izizióernyős csövek előnye fluoreszkálóernyős katódasugárcsövekkel 20 szemben, hogy az izzóernyőn levő kép elégséges világosságú lehet ahhoz, hagy azt lencserendszer útján felnagyítva, be­mntatcernyőre vetíthessük. Az izzóernyő teljes letapogatására ren.-25 delkezésére álló időben a katódasugaraktól eltalált egyes ernyőrészeccskéket igen rö­yid idő, a felhevítési periódus^ folyamán felhevítjük; ezután ezek a részeccslkék a megmaradó időben, a lehülési perwxlusi-30 ban, ismét bizonyos hőmérsékletig lehűl­nek. Ha az a hőmérséklet, melyre a ré­szecske teljes áramerősséggel való, ismé­telt terhelés után állandóan visszatér, mesz­s,ze a "látható izzás határán alul van, a ka-85 tódasugárnyaláb révén szállított energiá­nak az a része, mely az anyagot asz egyes letapogatásoknál előbb eddig a határig he­víti, a tuLajdonképpeni képlétesítésre el­vész és a kép minősége tetemesen rosszab­bodik. 40* E hátrány kiküszöbölésére javasolták a hőmérséklet alapnivójának emelését az izzóernyő járulékos hevítésével, pl. villa­mos áram vagy besugárzás révén. Ez elő­hevítés folytán az izzóernyő hőmérsékleté- í5-nek nagyobb hőfokúnak lennie nem sza­bad annál az értéknél, melyet a kép sá­lét részei maximálisan elérhetnek. Ha ez a hőmérséklet 1300 K° és a szükséges izzó­hőmérséklet 2700 K° a modulált katóda- 50-sugárnyalábnak a felhevítési periódusban még 1400 Ku hőmérsékletkülönbséget kell áthidalnia. A találmány szerint a felhevítési perió­dusban áthidalandó hőmérsékletkülönb- 55-séget sokkal nagyobb mértékben csökkent­jük, mint az az ismert előhevítéssel le­hetséges. E célból az izzóernyő előhevítését az ernyő összes részeinél nem foganato­sítjuk ugyanabban az időben, hanem ezt 60* második oly katódasugárnyalábbal idézi­zük elő, mely a -képalkotó nyalábot meg­előzi és az izzóernyőt ugyanabban az ütemben tapogatja le, mint az utóbbi nyaláb. • 65-Ez a segédnyaláb az ernyő anyagát oly hőmérsékletre hozza, hogy ezt további he­vítés nélkül a megfigyelő szeme még éppen sötétnek látja. A segédnyaláb célszerűen nagyobb keresztmetszetű, mint a kéjx- 70» alkotó nyaláb, hogy ez utóbbi a segéd­nyaláb nyomából kevésbbé könnyen lép­jen ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom