121570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fénykép létesítésére izzóernyős cső segélyével
Megjelent 1939. évi szeptember hó 15-én. *A»TAR KIRÁIYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1215TO. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — P. 9159. ALAPSZÁM. Eljárás fénykép létesítésére izzóernyős cső segélyével. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég-, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi október hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 24-ike. Ismeretesek képátvitelre olyan katótdasugár csövek, melyeknél vékony fémernyö elektronok felcsapódást következtében adódó hevítés révén világít. Ezt az 5 ernyőt a továbbiakban <izzóernyő>H nek és az ezzel az ernyővel ellátott katód asugárcsövet «i zzóernyős cső»!-nek fogjuk nevezni. E csövek működése egyébként ugyanaz, mint a fluoreszkáló ernyővel ellátott ka-10 tódasugárcsöveké. Akárcsak ezeknél, az izzóernyős csöveknél is keskeny, modulált elektronnyalábot alkalmas elektrosztatikai vagy mágneses eltérítőszervekkel a csőben mozgattathatunk akként, hogy a nyaláb a 15 teljes képfelületet letapogatja és az elektronáram modulációjának megfelelően az izzóernyőn különböző világosságokat idéz elő. Az izizióernyős csövek előnye fluoreszkálóernyős katódasugárcsövekkel 20 szemben, hogy az izzóernyőn levő kép elégséges világosságú lehet ahhoz, hagy azt lencserendszer útján felnagyítva, bemntatcernyőre vetíthessük. Az izzóernyő teljes letapogatására ren.-25 delkezésére álló időben a katódasugaraktól eltalált egyes ernyőrészeccskéket igen röyid idő, a felhevítési periódus^ folyamán felhevítjük; ezután ezek a részeccslkék a megmaradó időben, a lehülési perwxlusi-30 ban, ismét bizonyos hőmérsékletig lehűlnek. Ha az a hőmérséklet, melyre a részecske teljes áramerősséggel való, ismételt terhelés után állandóan visszatér, meszs,ze a "látható izzás határán alul van, a ka-85 tódasugárnyaláb révén szállított energiának az a része, mely az anyagot asz egyes letapogatásoknál előbb eddig a határig hevíti, a tuLajdonképpeni képlétesítésre elvész és a kép minősége tetemesen rosszabbodik. 40* E hátrány kiküszöbölésére javasolták a hőmérséklet alapnivójának emelését az izzóernyő járulékos hevítésével, pl. villamos áram vagy besugárzás révén. Ez előhevítés folytán az izzóernyő hőmérsékleté- í5-nek nagyobb hőfokúnak lennie nem szabad annál az értéknél, melyet a kép sálét részei maximálisan elérhetnek. Ha ez a hőmérséklet 1300 K° és a szükséges izzóhőmérséklet 2700 K° a modulált katóda- 50-sugárnyalábnak a felhevítési periódusban még 1400 Ku hőmérsékletkülönbséget kell áthidalnia. A találmány szerint a felhevítési periódusban áthidalandó hőmérsékletkülönb- 55-séget sokkal nagyobb mértékben csökkentjük, mint az az ismert előhevítéssel lehetséges. E célból az izzóernyő előhevítését az ernyő összes részeinél nem foganatosítjuk ugyanabban az időben, hanem ezt 60* második oly katódasugárnyalábbal idézizük elő, mely a -képalkotó nyalábot megelőzi és az izzóernyőt ugyanabban az ütemben tapogatja le, mint az utóbbi nyaláb. • 65-Ez a segédnyaláb az ernyő anyagát oly hőmérsékletre hozza, hogy ezt további hevítés nélkül a megfigyelő szeme még éppen sötétnek látja. A segédnyaláb célszerűen nagyobb keresztmetszetű, mint a kéjx- 70» alkotó nyaláb, hogy ez utóbbi a segédnyaláb nyomából kevésbbé könnyen lépjen ki.
