121561. lajstromszámú szabadalom • Keményfémötvözet szerszámokhoz és munkaeszközökhöz

Megjelent 1939. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121561. SZÁM. XVI/C. OSZTÁLY. — -fiú 14409. ALAPSZÁM. Keményfémötvözet szerszámokhoz és munkaeszközökhöz. Fried. Krupp Aktiengresellschaft Essen, mint a Patent-Treuhand Gesellschaft för elektrisclie Glühlainpea m. I). H., Berlin jogutódja. A bejelentés napja 1938. évi május hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 10-ike. Szerszámok és munkaeszközök előállí­tásához használatosak olyan kemény fém­ötvözetek, amelyek főalkatrészként egy vagy több miagas olvadáspontú fémkar-5 bidnak, pl. wolfram-karbidnak vagy wolf­ramkarbidnak és titánkarbidnak és mel­lékalkatrészként egy vagy több, a vascso­porthoz (vas. kobalt vagy nikkel) tartozó fémnek keverékéből állanak. A vascso-10 portbeli fémadalék (mellékalkatrész) a gyakorlatban bevezetett kémén ytém,ötvö­zeteknél rendszerint 10%'on alul van, bár alkalmilag nagyobb vascsoportbeli segéd­fémtartalmat, mégpedig 40°/o>-ig is ajánlot-15 tak, a sajtolással és zsugorítással előállí­tott alaktest utólagos mechanikai alakí­tása esetére, Az ilyen, főleg magas olva­dáspontú karbidokból álló keményfómöt­vözetek, ha azokat szerszámként, pl. esz-20 tergakésekkéíit használjuk, annál nagyobb vágó,sebességeket igényelnek, minél lá­gyabb a megmunkálandó anyag. A találmány aibból a felismerésből in­dult ki, hogy a gyakorlatban a lágy muri -25 kaanyagolk megmunkálásához szükséges nagy vágósebességek nem mindig valósít­hatók meg, főleg akkor nemi, ha kis mé­retű munkadarabot kell megmunkálni, pl. leesztergályozni. Ebhez járul még, 30 hogy a lágy anyagok megmunkálásához használt, az eddig ismeretes keményfé­mekből készült szerszámokat nagy forgá­csolószöggel bíró élekkel kellene ellátni, amit nemcsak nehéz előállítani, hanem 35 azok eltöm,pulásra és kitöredezésre is haj­lamosak, miért is lágy munkaanyagok megmunkálásához eddig aránylag kis f orsácsolószogű keméayf é<m-szerszán Hot kellett használni. A találmány szerint megállapítottuk, 40 hogy lágy munkaanyagok, mint pl. réz, alumínium! és 60 kg-nál kisebb szilárdságú acél megmunkálásához kiválóan alkalma sak az olyan keményfémötvözetek, ame­lyeknek 80 s. ' <•,-ot meghaladó, de 50 s. 45 i%-ot el nem érő vascsoportbeli fémtarta­lom és 2—10 s. % krómtartalom mellett olyan a miaradék titánkarbid- és wolfranv karbid-tartalmuk, hogy a titánkarbid úgy aránylag a wolframkarbidhoz, mint 1:2 — 50 1:0,5. Az ötvözeteknek aránylag nagy vascso­portbeli fémtar.talmia azoknak igen nagy szívósságot kölcsönöz, imimellett a nagy vascsoportbeli fémtartalom esetéin eddig 55 megfigyelt szilárdsági csökkenést, a króm -adalékos hozzzadása küszöböli ki. Más­részt a wolframkarbid és titánkarbidke­verék az ötvözet szükséges keménységét ho|zza létre, ámbátor ebhez a titánkarbid 60 és wolframkarbid meghatározott arányá­nak betartása szükséges, minthogy a titán­karbidban gazdagabb ötvözetből való szer­szám hamarosan eltompul, míg a titán­karbidban szegényebb ötvözetből készült 65 szerszámnál nagy az üregképződés (ki­csorbulás) veszélye s ezért az idő előtt hasznavehetetlenné válik. A keményféinötvöizetnek találmánysze­rinti néhány célszerű összetétele a követ- 70 kező:

Next

/
Oldalképek
Tartalom