121552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamosságot rosszul vezető anyagok felhevítésére, különösen üveg megolvasztására

Megjelent 1939. évi szeptember hó 15-én. AGYAT? KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131552. SZÁM. XVII/E. OSZTÁLY. — D. 5052. ALAPSZÁM. Eljárás villamosságot rosszul vezető anyagok felhevítésére, különösen üveg megolvasztására. Descarsin Mór mérnök, mint Raimbault Pierre Lucien párisi lakos jog-utódja. Pótszabadalom a 117306. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi február hó 19-ike. Franciaországi elsőbbsége 1937. évi február hó 19-ike A 117.306. 1. számú törzsszabadalom tárgya üveg olvasztására, finomítására és öntésére való kemence, bármily keresztmetszetű csöveik és különösen nagyméretű 5 csövek húzására. A törszszabadalom szerinti kemence egyik különös jellemzőije az elektródák közös tengelyen váló elrendezése, amely azzal, hogy lehetővé teszi egyenletes erő-0 elosztású elektromos tér létesítését, az, egyenletes hevítést is biztosítja. előfordulhat, hogy a tégelybe helyezett keverék nem teljesen egyöntetű, pl. ha a különböző alkatrészek nincsenek 5 kellően elkeverve, vagy a massza belsejében, mutatkozó különböző nedvességtartalom miatt. Ily feltételek mellett a massza hevítése már nem lesz egyenletes. így pl. megfigyelhetők oly terüleitdarabok, melyek !0 melegebbek a többinél, azon helyeknek megfelelőileig, ahol a keverék dietektrikus veszteségének együtthatója magasabb, avagy, miután ez az egy'üti ható e hőmérséklet növekedésével azonos értelemben nö•5 vekszik, enineik megfelelően a helyi túlhevítős jelensége isi fokozott mértékben jelentkezik. Más kellemetlen körülméiny adódik abból, hogy a tégely egyes pontjai ilymódon igen hamar magas hőmérsékletre 10 hevítettnek és bizonyos körülmények között (elektródák, feszültségek eltérései, stb.) ki is lyukadhat, úgyhogy a tégely használhatatlanná válik. A találmány eljárás villamosságot rosz. szul vezető anyagok felhevítésére, külö- 35-nösen üveg megolvasztására, mely e hátrányokat megszünteti és az ismeretes eljárásokkal szemben előnyös eniergiakihasz-Hálásával azaz jó termikus hatásfokával és azonkívül a gyors bőm é rsékle Lemé! ke- 40 dés lehetőségével tűnik ki és ezáltal, pl. az olvasztásnál az olvasztási folyamat igen gyorsan befejeződik. Ez előnyök különösen üvegkieverékek, illetve üveg és hasonló módon viselkedő 45-anyagok olvasztásánál észlelhetők, melyeknél eddig, elméieti javaslatoktól eltekintve^ oly eljárásokra voltunk utalva, melyek előnytelen termikus hatásfokkal, dolgoznaIk: Ismeretes, hogy az üvegkeveréknek tégely- 50 kemencében való olvasztásánál a melegkihais'zinállás legfeljebb 15«/o. A kád kemence hatásfoka sem sokkal nagyobb, meirt abban a mindenkor feldolgozandó mennyiséghez képest igen nagy üvegmennyisiéget 55-állandóan az olvasztási hőmérsékletien kell tartani, hogy némiképen tiszta üveget állíthassunk elő. Az eliméletiJieg megmaradt javaslatok közüli megemlítendő oly eljárás, mely sze- 60* rint az üveget indukció, illetve nagyfrekvenciájú mágnesies váltómezőkben úgy olvasztjuk meg, hogy az üveget annyira előmelegítjük, míg bizonyos mértékig vezetőképessé válik és azután az üveget körül- 65-vev'ő cséve révén előállított nagyfrekven-