121540. lajstromszámú szabadalom • Vetítőberendezés

Megjelent 1939. évi szeptember lió 15-én. MAÖTAB KIRÁLYT SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEIRAS 131540. SZÁM. IX/'h. (II/d.) OSZTÁLY. — S. 17157. ALAPSZÁM. Vetítőberendezés. Salani Ettore igazgató és Passardi Vitaliano gryáros, mindketten Rómá-ban (Olaszország:). A bejelentés napja 1937. évi december hó 4-ike. Olaszországi elsőbbsége 1937. évi január hó 9-ike. Ismeretesek már olyan vetítőberendezések, melyek fényszóró- vagy vetítőfelülete egymás mellé helyezett több fényvisszaverőelemből áll akként, hogy 5 azok együttesen parabola- vagy gömbalakú forgásfelületet alkotnak. Az ilyen vetítőberendezések azonban nem adnak más hatást, mint a parabola- vagy gömbalakban egyetlen darabból készült fénylő szórófelülettel dolgozó vetítőberendezések és az a körülmény, hogy a fényszórófelületet több kisebb méretű fényvisszaverőelemből állítják össze, csupán szerkezeti előnyöket eredményez, amelyek 15 lehetővé teszik, hogy nagyméretű vetítőberendezéseket kisebb költségekkel állítsunk elő. A gyakorlatban vetítőberendezésektől általában azt kívánják, hogy olyan fény-20 nyalábot létesítsenek, mely megfelel annak a mindenkori célnak, amelyre a vetítőberendezést szánták. így pl. ha a vetítőberendezés speciális feladatok megoldására való, pl. egy épület 25 vagy egy terep megvilágítására, ami pl. repülőterek esetében szükséges, a vetítőberendezésnek pontosan az illető feladathoz kell alkalmazkodnia, hogy a minden kor kívánt hatást valóban elérjük; így 30 pl. kívánatos vagy szükséges leh^t, hogy a megvilágítandó épület különböző részein egymástól eltérő fényintenzitásokat létesítsünk, egy másik esetben pedig pl. az lehet kívánatos vagy szükséges, hogy 35 a fény a fénynyalábban lehetőleg egyenletesen oszoljék el, tehát pl. a megvilágítás egy megvilágítandó teljes terepen egyenletes eloszlású legyen. Az előbbiekben jelzett célok elérésére jelenleg egyenként vagy csoportosan 40 olyan vetítőberendezéseket használnak, amelyek vetítőfelülete parabolikus olyan görbülettel, hogy a visszavert sugarakat többé-kevésbé koncentrálja, vagy pedig tetszőleges alakú vetítőfelületeket alkal- 45. maznak a visszavert fénynyaláb útjában elhelyezett fénytörő elemekkel kombináltan. Ezekkel az eszközökkel vagy azt érik el, hogy többé-kevésbé nyitott és néha a hengeres alakhoz közeledő fény- 50-nyalábot szórnak ki, vagy pedig a fényt egyetlen síkban legyezőalakban szétterítik. Az előbbiekben jelzett eszközökkel semmiképen sem érték el azt a célt, hogy a kiszórt fény kielégítő pontossággal al- 55. kalrnazkodhassék a mindenkor megvilágítandó objektum természetéhez, ezenkívül fénytörőelemek alkalmazása olyan többletköltséget jelent, mely nem áll arányban az ezen a módon elérhető 601 hatással. Az ismert vetítőberendezések további hátránya, hogy a kívánt hatás eléréséhez igen erős fényforrásokat igényelnek. A találmány egyetlen fényforrást tar- 65-talmazó több fényvisszaverőelemből öszszeállított vetítőberendezés, melynél valamennyi fényvisszaverőelem főtengelye ugyanabban, — a következőkben középsíkban nevezett — síkban fekszik és a 70« találmányt az jellemzi, hogy mindegyik fényvisszaverőelem egy-egy, síkban ki-.