121538. lajstromszámú szabadalom • Edény és lap ennek előállítására

121538. 138 falai vannak, amelyeknek szembenfekvő falrészei a fenéktől felfelé összetartanak, egymás felé hajlanak és harántirányú oly hosszúkás nyílásban végződnek, 5 amelynek hossza legalább kétszer olyan, mint a szélessége és amely az edény töltőnyílása. A találmány keretébe tartozik az a lap is, amelyet az edény előállításához 10 használunk. E lap alapjában véve szembenfekvő odalain egyenes szélű idom. amelynek a szembenfekvő oldalakon és ezek között a középen egymással egyenlő hosszú részei vannak, míg az ezek között 15 fekvő többi részek egymással egyenlő hosszúak, illetve hosszabbak, mint a középső és a szélső részek. A mellékelt rajzon a találmány példaképen felvett kiviteli alakját vázlatosan .20 tüntetjük fel. Az 1. ábra az ezkleig; ismeretes módon előállított edényt, összenyomott helyzetben tünteti fel, amikor a töltőnyílás zárva van, mikor is a fenék szembenfekvő részei 25 az összenyomáskor fellépő feszültségek hatása folytán felfelé hajlottak. Ez ábrán az edény helyzete nyitott töltőnyílás esetére eredményvonallal van ábrázolva. A 2. ábra a találmány szerinti lap felülné-80 zete. A 3. ábra a 2. ábra szerinti lapból előállított edény oldalnézete, részleges metszetben. A 4. ábra, a 3. ábra felülnézete, amelynél •85 az edény nyitott vége részben összenyomott helyzetben látható. Az 5. ábra az edény fenékrészének részleges metszete, amelyből az edényfala és a fenéktáresa szélének egymásbakapcsolódása í0 az első munkamenet után látható. A 6. ábra a 4. ábrához liasonló nézet, ahol az edény teljesen összenyomott helyzetben látható anélkül, hogy a fenék eltorzítása bekövetkeznék. A • í5 7. ábra a 3. ábrához hasonló oldalnézet, amelynél az edényfal és az összekorcolt fenéktárcsa kapcsolódása metszetben látható, mimellett az edény nyitott vége eredményvonallal van feltüntetve és tel-50 jes összenyomás után nem látható az edény fenekén semmiféle torzulás. A találmány gyakorlati kivitelénél oly sajtót alkalmazunk, amellyel a 2. ábra szerinti idom lapból, vagy tetszőleges anyagú 55 szövetből a felvett esetben pl. papirosból kivágható. Az idom szembenfekvő (8, 9) oldalai a lap egyik vége felől egyenlő szögek alatt hajlanak a lap másik vége felé, vagyis a (14) egyenes a (8, 9) oldalakkal bezárt szög felezője. A lap keskenyebb 60 vége alkotja az edény felső, nyitott végét és a széle három (10, 11) és (12) egyenes részből áll, amelyek egymáshoz tompa szög alatt csatlakoznak. A (10) és (11) szegélyrészek egyenlő hosszúak és úgy vannak 65 elrendezve, hogy azok az edény felső végének egy-egy oldalát alkotják és az edény nyitott végének összenyomott állapotában egymást fedik. A (12) végrész rövidebb, mint a (10) és (11) részek és 70 oly széles, mint a lap (21) része (amely a (8) szél és a (8a) eredményvonai között fekszik). A (12) szegéJyrész olyan helyzetű, hogy a (21) rész átlapolá.sa után a (11) szegélyezést fedi. 75 A lap szélesebb végének széle, amely a (10) és (11) egyenes szélekkel szemben fekszik, több ívalakú vagy görbe (13, 15, 16, 17, 18) részből áll, amelyek különböző hosszúak és különböző görbületnek. A 80 (Sa) vonal és a (9) szegélyrész között a középen fekvő (13) rész körív alakú, amelynek középpontja azon az egyenesen fekszik, amely a lap mentén a (10) és (11) szélekkel alkotott szög csúcsán megy §5 át és a rajzon a (14) vonal tünteti fel. A (15) és (16) szélrészek egyforma hosszúak és egyenlő sugara ívek, azonban sugaruk kisebb, mint a (13) ív .sugara. A (15) és (16) ívrészek középpontjai oly (19) egye- 90 neseken fekszenek, amelyek a lap hossza mentén a (14) és (9), illetve a (14) és (8a) egyenesek között a középen vannak, vagyis ezek szögfelezői. A (15) és (16) szélrészek a (13) ívrész ellenkező végei- 95 ről indulnak ki és csak kevéssel hosszabbak, mint az említett (13) rész, emellett az edényfenék ama részeit határolják, amelyek a (10) és (11) -rászoknék megfelelően, az említett részek végei között 100 fekszenek és az edény nyitott végénelv az összenyomásakor egymáshoz nyomulnak. A (17) és (18) ívrészek a (15) és (16) ívrészelcből indulnak ki és ugyanolyan sugaruk van, mint a (13) résznek, emellett az 105 edény ama fenékrészét határolják, amely a (13) ívrésszel határolt fenékrésszel átmérő irányban szemben fekszik. A (15) és (16) szegélyrészek oly ívek, amelyek sugara előnyösen kisebb, mint a (13) és (17, 110 18) ívrészek sugarának fele. A (17) ív középpontja a (8a) vonalon fekszik, míg a (18) ív középpontja a lap (9) szélének meghosszabbításában fekszik. Az ívalakú (17) részből a (12) szegély- 115 résszel egyenlő hosszú egyenes (20) rész