121537. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagoknak meghatározott mennyiségekben edényekbe való töltésére

131531?. szeleprúd között térköz m&radjon. A (41) szeleprúd végül a (42) működtető rúd nyílásán megy át és a (43) fejrészben vagy csavaranyában végződik. A (35) 5 hüvelyt rendszerint oly helyzetbe hoz­zuk, amelyben a (36) bcrda a (39) szelep­testhez nyomul es így a mérőkészülék kivezetőnyílását a hüvely körül teker­cselt (44) rugó közreműködésével elzárja. 10 E (44) rugó a (35) hüvely megvastagí­tott (37) falrésze és a mérőkészülék (24) fenékrésze között van elrendezve. A kilépő folyadék pontos mérésének lehetővé tétele és a folyadék betöltésekor 15 a levegőnek a (23) mérőkészülékből való kiszorítása, továbbá a buborékok habbá való alakulásának megakadályozása, vé­gül a levegőnek a mérőkészülékbe való bevezethetése végett, miután az eltávo-20 zott folyadékot levegővel kell pótolni, a mérőkészülék a tartály terével a folya­dékszint fölött állandó összeköttetésben marad, amennyiben a (31) szelepnek központos csőalakú (45)része van, amely-25 nek furata a szelep furatával megegyezik és átmérője nagyobb, mint a (41) szelep­rúd átmérője, hogy ez a rúd az említett (45) csőalakú részen és a szelep furatán könnyen áthaladhasson. A rajzon ezt a 30 csőalakú részt a (31) szeleptest végébe behelyezett cső alakjában ábrázoltuk, azonban az természetesen ugyanúgy a (31) szeleptesttel egydarabban is készít­hető. 35 A folyadéknak a tartályból a mérő­készülékbe való töltését és az anyagnak a mérőkészülékből való kilépését vezérlő szelepszerkezetet a (46) működtető ten­gely mozgatja, amely a (18) asztalra erő-40 sített két (47) függőcsapágyban van ágyazva és a (46) tengelyt magábafoglaló (49) villára erősített és a (46) tengelyen ülő (50) bütyköstárcsával együttműködő (48) görgő útján áll a s ze le pszei kezettel 45 összeköttetésben. A (49) villa az (51) rúdon át az (52) emelővel áll kapcsolat­ban, amely a (T) tartályon kívül az (53) tengellyel áll összeköttetésben, amely a tartály szembenfekvő falaiban van ágyaz­f>0 va (2. ábra) és a tartályon keresztül ha­lad. A tengely mozgását a (42) működ­tetőrúd az (53) tengelyen a tartályon kívül megerősített (54) karok útján egye­nes vonalú mozgás alakjában adja át a 55 (41) szeleprúdnak vagy rudaknak. Az (54) karokban csapok számára való (55) •hasítékok vannak, amelyek az (56) össze­kötő alkatrészekkel együtt a tartályon a szeleprúd síkjában mozgathatóan van^ nak megerősítve és a (42) működtető 60 rudakkal összeköttetésben állnak. A szelepszerkezet alaphelyzetében, amint az a 4. ábrán látható, a hüvely (36) ülése a (39) szeleptestre fekszik fel, mikoris a mérőkészülék kibocsájtónyílá- 65 sát zárja, emellett a (31) szelep a (30) fészekben ül, amelyben a mérőkészülék bebocsájtónyílása zárt állapotban van. A (39) szelep mozgása kezdetén a (35) hüvelyt a (44) rugó hatásával szemben 70 mozgatjuk el és eközben ez a szelep a (31) szeleppel kapcsolódik és úgy mozog el, hogy a mérőkészüléknek, a tartályhoz vezető bebocsájtónyílása kinyílik éspedig (U) alakban meghajlított kengyel útján, 75 amely a (41) szelepszár (41a) hornyába nyúlik (9. ábra) és ezzel a (31) szelep alatt kapcsolódik, az utóbbit a fészek­ről leemeli és így a mérőkészüléket a szelep (34) hossznyílásain át a tartállyal 80 köti össze, amint ez a 3. ábrán látható. A továbbiak folyamán a folyadéknak a mérőkészülékbe való áramlásakor az el­mozgatott alkatrészek visszaállítását a (46) tengely készíti élő, vagyis a (39) 85 szelepet a (35) hüvely irányában elmoz­gatja, mikoris a (35) hüvelynek a (44) rugó hatása alatt az a törekvése, hogy a szelep e mozgását kövesse. A (41) szeleprúd e mozgása közben a (31) szelep 90 önsúlya hatása alatt a záró helyzetbe mozog, amíg az a 4. ábrán feltüntetett helyzetbe nem jut. A további mozgás a (39) szelepnek adódik át, mégpedig a hüvelyről előre meghatározott pontig, 95 azonban nem oly távolságban, hogy a hüvely a (25) kibocsájtó részről lecsúsz­hasson. Ha a mérőberendezés kibocsájtó­nyílása előtt nincs olyan edény, amelybe a folyadékot tölteni kellene, a (36) sze- 100 lepülés a (39) szelepre fekszik fel és így a folyadéknak a mérőkészülékből való kilépését megakadályozza. Ha azonban a kibocsájtónyílás alatt (C) edény van, akkor a hüvely a sugárirányban elrende- 105 zett (59) csappal a (C) edény felső szélé­nek ütközik, amint ez az 5. ábrán lát­ható. Ez ütközés folytán a (39) szelep a (35) hüvely (36) szelepfészkéről leválik és a hüvely (38) kibocsájtónyílásait nyit- 110 ja, úgyhogy a folyadék az edénybe foly­hat. A (39) szelep köralakú (40) részének a (36) szelepfészek alatti csőfuratban való elhelyezkedése a szelep kúpos alakjával együtt azt eredményezi, hogy az anyag 115 csak a (38) nyílásokon át távozhat. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom