121513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás funérok értékesítésére
Megjelent 1939. évi szeptember lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1U1513. szám vlii/e. osztály. — H. 10333. alapszám. Eljárás funérok értékesítésére. Dr. Herrmann Arthur mérnök, Bruxelles. A bejelentés napja 1938. évi május hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 4-ike. Ha a héjazott funérok előállításánál adódó hulladékok eltüzelésétől eltekintünk, úgy ezeknek az értékesítése eddig alig volt lehetséges. 5 Ismeretes már ugyan egyes f un érdarabokból nyomás alatt ragasztott átlapolásokkal funérszerű lemezeket készíteni és ezeket csavarvonalalakúan mag köré tekercselni, mimellett a funérdara-10 dókat összeeresztésekkel teszik össze. Ez az eljárás azonban sokkal körülményesebb és időtrablóbb, semhogy a gyakorlatban bevezetést találhatott volna. A találmány szerint e hátrányokat 15 azzal küszöböljük ki, hogy a hulladékokat nagy munkafelhasznáíás nélkül, hasznothozóan üreges testekhez használjuk fel. Ez olymódon történik, hogy a törzseket, a találmány szerinti alkalmazá-20 sukra tekintettel, szándékosan vékonyan, pl. 0.5 mm-re héjazzuk le. A hulladékokat vagy a meglévő hosszban dolgozzuk fel, vagy esetleg előzőleg meghatározott hosszra szabjuk. A dara-25 bokszélessége emellett nem játszik szerepet; keskenyebb és szélesebb funérokat egyidejűleg dolgozhatunk fel feltéve, hogy az egyes funérdarab szélessége nem elegendő az előállítandó üreges test ré-30 szére. Keskeny funérdarabok további kikészítéséhez ismét több lehetőség van; a csíkokat vagy lazán egymásmelleit fekvően dolgozzuk fel, vagypedig azokat előzőleg 35 összefüggő szalaggá egyesítjük. Az üreges testeknek ezután kezdődő előállítása oly módon történik, hogy a funérokat nyomás alatt egyenesvonalúan mag köré tekercseljük és sajtoljuk éspedig először enyv nélkül és csak a külső rétegekben 40 enyvvel. A rajz a találmány szerinti eljárás megvilágítására szolgál. Az 1. ábrán (a) a funér, amelyet rostjainak az irányához haránt a (k) maghoz vezetünk, amely 45 körül azt később —amint előbb leírtuk — tekercseljük és sajtoljuk. Az (a) funér (1) hossza az üreges test szándékolt hoszszának felel meg, míg az előállítandó üreges test átmérőjét az (a) funér (b) 50 szélessége és a (k) mag körüli tekercselések száma határozza meg. A 2. ábrán a tetszőleges szélességű, de egyenlő hosszú (al t a2 , a3 , a4 , a5 ) funér -csíkokat, amelyek vagy lazán fekszenek 55 egymás mellett, vagy pedig összefüggő szalaggá lehetnek egyesítve, a (k) maghoz vezetünk tekercseléshez és összesajtoláshoz. Utóbbi esetben az (a1 ; a2 , a3 , a4 , a5 ) funérok összszélessége a tekercselési hosz- 60 szak összegének felel meg. Amint azt beható kísérletek mutatták, az egyébként csaknem haszon nélkül elhasznált hulladékokból a találmány szerint, a fentebb leírt módon, teljes értékű 65 új szerkezeti részek készíthetők, annál is inkább, mert az üreges testek belső rétegeiben ághelyes, féreglyukas, stb. funérok használhatók anélkül, hogy ezáltal az új üreges testek szilárdsági tulajdonságai 70 hátrányosan befolyásoltatnának. Áfának kihasználása funérok és keresztbeenyvezett lemezek előállításán ál tudva-
