121496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glicerinkenőcs előállítására

Megjelent 1939. évi szeptember hó 15-én, MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121496. SZÁM iv/h/l. OSZTÁLY. — S. 17140. ALAPSZÁM. Eljárás glicerinkenőcs előállítására. Siioek Gusztáv kereskedő, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi november hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi november hó 17-ike. Ismeretes már glicerinnek oly módon való szilárdítása, hogy nátriurnsztearátot vagy kemény zsiradékokból való szap­pant adunk hozzá, esetleg más szerekkel 5 egyetemben. Ez úton a glicerin tartós alakúvá (konzisztenssé) tehető és kenő­anyagokká, kenőcsökké és hasonlókká dolgozható fel. Az így készült termékek azonban szappantartalmuk következté­it) ben természetesen lúgos kémhatásúak, ami tudvalevőleg sok esetben nem kívá­natos. A szappan alkalmazása megakadá­lyozza továbbá savanyú kémhatású anya­goknak, mint pl. szalicilsavnak és hason­lóknak kiegészítő használatát. Ugyan­csak legtöbbször lehetetlen oly anyagok hozzáadagolása, amelyek a szappanra vegyhatással vannak, mint pl. a cink­oxid. Már most azt találtuk, hogy a hidroxil­cso portot tartalmazó zsírvegyületek, mint a C 6—C 18 sorozat telített zsíralkoholjai, pl. mirisztil-, palmitil-, dokoszil-, miricil­alkohol vagy ezeknek elegyei, ezen alko­holoknak éterei többértékű alifás alko­holokkal, többértékű alkoholoknak rnono­vagy di-zsírsaveszterei, pl. glicerinmo­nosztearát és glicerindiricinolát, továbbá butiloxisztearát, cetiloxisztearát, meg-30 keményített ricinuszolaj és hasonlók al­kalmasak glicerin és glikol megszilárdí­tására. Ama zsíralkoholok közül, ame­lyek glicerin, illetve glikol szilárdítására alkalmasak, az oktadecilalkohol, vala-35 mint ezen alkoholok keverékei, továbbá az oxioktadecilalkohol, illetve a keftié-15 20 25 nyített ricinolalkohol jönnek még tekin­tetbe. Ez a hatás elsősorban akkor szabá­lyozható pontosan, ha egyúttal szappan- 40 szerűen viselkedő vegyületeket is alkal­mazunk, mint pl. zsíralkoholok kénsav­esztereinek vagy zsírsavlecsapódási ter­mékeknek sóit vagy hasonlókat. A min­denkor felhasznált anyagok mennyiségé- 45 nek viszonya szerint kaphatunk átlátszó (üveges), vazelinszerűterméket vagy akár sötét kenőcsöt és kenőanyagot. Csaknem szilárd készítmények is előállíthatók a megadott szerekkel. 50 Hogy ezeket az alkoholokat a glicerin­ben, illetve glíkolban minél jobban el­oszlassuk, előnyös, ha ismert ernulgáto­rokat, vagyis ernulgálólag, illetve disz­pergálólag ható anyagokat is alkalma- 55 zunk. Ily emulgátorok pl. nagymoleku­lájú zsírsavakból és alkáliákból vagy ammóniákból, esetleg trietanolaminból képezett szappanok. Minthogy ezek az anyagok vizes oldatban lúgos kémhatá- 60 súak, kozmetikai célokra emulgátorok­ként különösen előnyösen oly szappan­szerűen ható anyagokat használunk, ame­lyek vizes oldatban nem lúgos kémhatá­súak. Ide tartoznak elsősorban a) zsír- 65 alkoholok, vagyis legalább 8 szénatomos nagyobb molekulájú alifás alkoholok és b) nagyobb molekulájú zsírsavakból ka­pott mono-, illetve digliceridek kénsav­esztereinek semlegesítési termékei. 70 Sok célra alkalmazhatók ernulgátor­ként szulfurált telítetlen ásványolajok, 1 11 ' • : V

Next

/
Oldalképek
Tartalom