121470. lajstromszámú szabadalom • Csatlakozó csőrész, különösen kályhák és takaréktűzhelyek füstcsöveihez
Megjelent 1939. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121470. SZÁM. Il/b. OSZTÁLY. — P. 9221. ALAPSZÁM. Csatlakozó csőrész, különösen kályhák és takaréktűzhelyek füstcsöveihez. ifj. Pisch János bádogos, Mór. A bejelentés napja 1938. évi január hó 14-ike. A találmány füstcsövek egyik vagy mindkét végéhez használható csatlakozócsőrész. Az alábbiakban a találmányt kályhák füstcsöveivel kapcsolatban ismer-5 tétjük, de a találmány kályhákon kívül pl. takaréktűzhelyek, főző- vagy mosóüstök stb. füstcsöveihez is egyaránt előnyösen alkalmazható. Eddigelé a kályhák füstcsöveinek a ké-10 ménnyel közlekedő kerek falnyíláshoz való csatlakozásánál, arra való tekintettel, hogy a füstesövek ennél a falnyílásnál rendszerint nagyobb átmérőjűek voltak, ú. n. szükítőcsövet, vagyis külön el-15 készített, kúpos csőtoldatot alkalmaztak, vagy pedig magának a füstesőnek végét kúposra összehúzták. Mindkét esetben az a hátrány merült fel, hogy a kúpos csőtoldat vagy csővég nem illeszkedett szi-20 lárdan a falnyílásba, vagyis könnyen elmozoghatott, különösen pedig az esetben, ha a füstcső és a falnyílás között aránylag nagy volt az átmérőkülönbözet és így nagyobb kiiposságú szűkítő csőre vagy 25 csővégre volt szükség, a kúp csakis egy kerületi vonal mentén szorult a falnyílásba. Ez a pontatlanság természetesen tömítetlenséghez vezetett, mely már sok esetben okozott gázmérgezést, sőt tűzese-3Q tet is. A kályha füstcsövének a kályha füstelvezető csőcsonkjához való csatlakozásánál, aránylag kisebb átmérőkülönbözet esetén, szintén úgy jártak el, hogy a füsteső végét kúposra összehúzták, ami 35 ugyancsak pontatlansággal és ennek következményeivel járt, de azonkívül nem is volt tetszetős, ami tekintettel arra, hogy a füstcsőnek ennél a végénél a fűtendő helyiségben látható, illetve sok esetben szembetűnő csatlakozásról van szó, szin- 40 tén hátrányosnak volt tekintendő. Végül, ha a füsteső pl. kisebb átmérőjű volt, mint a kályha füstelvezető nyílása (pl. kályhacserénél), akkor az egész füstcsövet ki kellett cserélni. 45 A találmány, mely a füstcsőnek akár egyik, akár mindkét végénél és akár szűkítő, akár bővítő csőrészül használható, a felsorolt hátrányokat teljesen kiküszöböli, nevezetesen szilárd, megbízható cső- 50 csatlakozásokat tesz lehetővé, nemkülönben a füstcső kicserélését is feleslegessé teszi. A találmányt mindenekelőtt egymástól különböző átmérőjű és egymásfelé eső végükön egymással! karima révén ősz- 55 szefüggő két esőcsonk jellemzi. Világos, hogy ez a csatlakozó csőrész egymástól különböző nagyságú sorozatokban, nevezetesen a két csőcsonk átmérőinek több, különböző kombinációival készítendő (és <50 tartandó raktáron), hogy a falnyílásoknak, a kályha füstelvezető nyílásának és a füstcsőnek a gyakorlatban előforduló változó méreteihez igazodhassunk. Ez a költségtöbblet azonban csak látszólagos, 65 mert azt (eltekintve attól, hogy nem túlnagy számú kombinációról van szó) az eddigi hátrányok teljes kiküszöbölésével járó előny ellensúlyozza, másrészt megtakarítjuk a füstcső végének szűkítésével 70 (kúposra, összehúzásával) járó munkát, illetve a füstcső kicserélését. A rajz a találmány szerinti csatlakozó csőrész megoldási példáját szemlélteti. Az 1. ábra a csőrész hosszmetszete, a 75 2. ábra nézete. A