121445. lajstromszámú szabadalom • Elsűrítéssel dolgozó égési erőgép, különösen légi járművekhez
121445. Belátható, hogy valahányszor a (3) hűtőben zúzmaraképződés indul meg, a hűtés az (5) és (6) csapószelepek részleges záródása következtében csökken és f> a hűtő zúzmarás vezetékeiben keringő melegvíz megolvasztja a jeget, amely a vezetékek szabad keresztmetszetét csökkentette. Az (5) és (6) csapószelepeket működ-10 tető szerkezet különféleképen alakítható, aszerint, hogy az (1) erőgépnek állandó teljesítménnyel vagy pedig éppen ellenkezőleg, változó teljesítménnyel kell dolgoznia. 15 Az első esetben csak a zúzmara fellépte idézhet elő a sűrítő-erőgép közötti vezetékben a hűtő előtti és a hűtő mögötti (pO és (p2 ) nyomások különbségében változást, míg a második esetben ez 20 a különbség, — melyet a következőkben (p)-vel jelölünk — a motor teljesítményével a (3) hűtő esetleges zuzmarásodásától függetlenül változik. Az első esetben tehát az önműködő-25 szerkezetet csupán a (p==p1 —p2 ) tényező hatásának kell kitennünk úgy, hogy ha (p) növekszik, akkor a (3) hűtőn áthaladó hűtőlevegő mennyisége csökkenjen Ezzel szemben a második esetben ki 30 kell küszöbölni a zavaró hatást, amely az önműködőszerkezetben (p)-nek a teljesítményváltozásokkal kapcsolatos változásait idézné elő, ha a szerkezet e tényező egyedüli hatásának lenne kitéve. 35 Ezt a célt úgy érhetjük el, hogy az önműködőszerkezetet E? ténvező hatásáp nak tesszük ki, ahol (p) a (3) hűtő előtti és mögötti nyomáskülönbséget jelzi, (p') pedig azt a nyomáskülönbséget, amely 40 a zuzmaraképződésnek ki nem tett szakasz két tetszőlegesen választott pontjában levett (p3 ) és (p4 ) nyomások között van, aholis természetes vagy mesterségesen létesített töltésveszteség lép fel. 45 Ha a sűrítő-erőgép közötti vezetéken áthaladó levegő mennyisége (Q), akkor (p) és (p') értékei a következők: p =AQ* p' =BQ* 50 (A) és (B) a tekintetbe jövő vezetékszakaszok keresztmetszeteire jellemző paraméterek. p A Látható, hogy a; = T r az áthaladó OJ p B \ 55 levegőmennyiségtől, tehát az erőgép teljesítményétől is független. Sőt, minthogy a vezetéknek csupán a (p)-nek megfelelő szakasza van zuzmaraképződésnek kitéve, a (3) hűtőben fellépő jégképződés J az (A) érték változását fogja maga után 6 a vonni, anélkül, hogy a (B) értéket meg- i változtatná. Eszerint tehát a—, tényező változásai ' p J csupán a zuzmarásodás jelenségeinek a hűtőben való felléptére jellemzők, nem 65 pedig az erőgép teljesítményeinek esetleges változásaira. P Ámbár a (p) vagy —, tényező közvetlen hatást is fejthet ki az önműködőszerkezetre, amelynek az a rendeltetése, 70 hogy az (5) és (6) csapószelepeket vezérelje, mégis célszerűbb a szerkezetet, a következőkben leírandó módon, olyan szervomotorral kapcsolatban alkalmazni, amelynek hajtórészét az (1) erőgép olaj- 75 nyomása működteti és amelynek vezérlőelemét a választott tényező hatásának tesszük ki. Ezt a feladatot különbözőképen oldhatjuk meg, a megoldások közül néhányat 80 a következőkben ismertetünk. Az egyik megoldási mód szerint, amelyet az 1. ábrán tüntettünk fel és amelynél az (1) erőgép állandó teljesítménnyel dolgozik,, a következőkép járunk el. 85 A szerkezet hajtórészeit a (7) henger és a (8) dugattyú alkotják, amelyek közül a mozgó rész, pl. a (8) dugattyú, valamely kinematikai összekötőrendszer útján, az (5) és (6) csapószelepekkel kap- 90 csolódik. A kinematikai összekötőrendszer deformálható (10) parallelogrammból állhat, melynek egyik csúcsa a (8) dugattyú (9) rúdjávaí, szembenfekvő csúcsa pedig a helytálló (11) tengellyel 95 van csuklósan összekötve, míg két másik csúcsa az (5), illetőleg (6) csapószelepeket működtető (12) és (13) rudakkal kapcsolódik. Az erőgép olajának nyomása a szervo- íoo motor vezérlőelemétől vezérelt elosztórendszer útján felváltva a (8) dugattyú egyik vagy másik felületére vagy pedig, mint a rajzon látható, e felületeknek csupán egyikére hat, mely esetben a má- 105 sik felületre (14) visszavivő rugó fejt ki nyomóhatást. A vezérlőelem a (15) hengerben mozgó (16) dugattyú, amely célszerűen két (17) rugó hatása alatt áll és amelynek két no felületére a két (p^ és (p2 ) nyomás hat, mégpedig az első pl. a (18) vezetéken át,
