121436. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény
!\Tegi)elent 1939. évi szeptember hó 1-én. WAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 131436. SZÁM. VII,.'g. OSZTÁLY. — S. 16760. ALAPSZÁM. Villamos kisütőedény. Siemens & Halske Aktieiigeselischaft, Berlin-Siemensstadt. A bej elentés napja 1937. évi február hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 14-ike. Az ismert gőztöltésű kisütőedényekben, melyeknél a katódafém az ív magas hőfoka következtében elgőzölög, mint katódaanyagot higanyt szoktak alkal-5 mázni, mert a higany visszafolyik a katódához, miután az edény hűtött falain lecsapódott. Az elgőzölögtetett higany e visszavezetése végett nagy hűtőfelületeket kell 10 alkalmazni, ami a hőelvezetés okozta energiaveszteség miatt hátrányos. A találmány szerinti kisütőedénynél ezek a hátrányok lényegesen kisebbek. A találmány szerinti kisütőedény, amely 15 üzemben ívfénnyel dolgozik, oly nagyfelületű katódából áll, mely az anódát vagy az anódákat körülveszi és amelyet a fényív mindig csak oly felületen tart izzásban, mely kisebb, mint a katóda 20 összfelülete. Emellett a katód át, szükség esetén, külön hűtőberendezésekkel hűtjük. A katóda hordozótest, melyet alkálifémből vagy földalkálifémből álló, emittáló réteggel vontunk be. Ily réteg alakí-25 tására, csekély kilépési munkájuk és egyéb kedvező tulajdonságaik miatt különösen kálium és nátrium alkalmasak. Alkalmazhatunk azonban lítiumot, céziumot és rubidiumot, valamint a föld-30 alkálifémek közül kalciumot, stronciumot és báriumot. A hordozótest anyaga célszerűen félvezető, előnyösen olyan, amely az áram vezetése közben elektrolítosan, vagy egy-85 általán nem esik szét, vagy amelynél káros szétesés legalább is nem következik be, amelyből tehát oxigén vagy halogének nem szabadulnak fel. Fémekkel szemben a félvezetők alkalmazása azért célszerű, mert azok a me- 40 leget kevésbbé jó] vezetik, úgyhogy nagy hőmérsékletű égőfolt a legkisebb helyen is kialakulhat. Azoknak az anyagoknak, melyek rossz hővezetők és amelyeknek , nagy az elektronkilépési munkájuk, még 45 az az előnyük is meg van, hogy azokon a katódaanyagból képezett egy-atomos réteg kilépési munkája a polarizáció következtében nagymértékben csökken. Ügy találtuk, hogy hordozótest anyaga- 50 ként különböző fémeknek, különösen a magas olvadáspontú fémeknek, tehát wolframnak, titánnak karbidjai, boridjai, nitridjei és szilicidjei alkalmasak. Előnyösen alkalmazhatunk sziliciumboridot 55 vagy sziliciumkarbidot (karborundum). A karborundumnak nemcsak az azelőnye, hogy normális hőfokoknál félvezető tulajdonságai vannak, hanem, hogy nagyon olcsó és nagyon szilárd is. Előnyös to- 60 vábbá a karborundum természetes durva felülete és a találmány szerinti alkalmazásnál valószínűleg jelentősége van az említett anyag elektronegatív tulajdonságának is. 65 Karborundurnból, mint hordozóanyagból álló katódát úgy állíthatunk elő, hogy zúzott vagy őrölt karborundum részecskéket lazán helyezünk a kisütőedény fenekére. A kisütőedény készülhet vas- 70 ból. Ha a karborundum eléggé durva szemcséjű, akkor azt föléje feszített,