121386. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

2 131386. zása esetén az ilyenfajta csövek felépítésében tekintélyes egyszerűsítések érhetők el. Ha ugyanis akár egyik, akár mindkét elektródasorozatot egyetlen lemez he-5 lyottesíti, az .alkalmazandó összeköttetések száma a törzsszabadalom szerinti esőnél szükséges összeköttetések szániá.nál lényegesen kisebb. A találmány további célszerű kivi leli 10 alakjánál a szekundérem issziós elektróda szigetelőaljzatra felvitt vezetőréteg', amely szekundérelektronokat könnyen leadó anyaggal van bevonva. Ilyen test, pl. üvegből, kvarcból vagy hasonló szigetel ő-15 anyagból való hordozó lehet, amely a vezetőréteget. pl. wolfram- vagy nikkelréteget hordja, amely utóbbi viszont a szekunderemissziót elősegítő anyaggal, pl. céziumoxiddal vau bevonva. 20 Ivitűnt, hogy a szekundéi-emissziós elektródán a feszültségeloszlás azzal segíthető elő, hogy annak, pl. wolframból, nikkelből stb. való vezetőrétegét a katódától az anóda. felé fokozatosan csökkenő vastag-25 ságban alakítjuk ki; lehetséges azonban az is, hogy ezt a vezetőréteget különböző vastagságú külön részekből állítjuk elő. Továbbá előnyösnek mutatkozott az is, hogy a szigetelőréteg alatt még egy, a 80 nagyfrekvenciájú rezgések számára földelt vezetőréteget alkalmazzunk. A találmányt a rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. A rajzon a találmány szerinti kisütőeső több foganatosítási alak-85 ját tüntettük fel, mégpedig az 1. ábra olyan találmány szerinti elektroncsöves berendezést mutat, amelynél mind a szeknndéremissziós lemezek, mind a nagyobb feszültség alatt álló lemezek 40 sorozata egy-egy elektródává van egyesítve. A 2., 3. és 4. ábrák a szekundérem,issziós elektródák olyan kiviteli alakjait mutatják, amelyeknél a szekundérelektronokat 45 leadó vezetőanyaggal bevont réteg vastagsága nem mindenütt egyforma. Az 5. ábra olyan kiviteli alakot mutat, amelynél a szekundéi-emissziós elektródák és ez elektródák síkjához képest ferdén el-50 helyezett, nagyobb feszültségű lemez között rács van. A 6. ábra olyan csövet mutat, amelynél a szekundéi-emissziós elektródák felülete a katódótól az anóda felé növekszik. Vé-55 giil a 7. ábra olyan cső részét mutatja, amelynél nem valamiennyi szeknndéremissziós elektródát egyesítettük egyetlen lemezzé. Az 1. ábrán látható berendezésnél a találmány szerinti (20) cső a (28) áramkör- 60 rel gerjesztett mágnes pólusai között van elhelyezve. A (20) eső a (24) fotokatódát és a szekundérelektronok leadására képes (26) lemezt foglalja magában. Továbbá a csőnek a (23) kimenökörrel összekötött 65 (25) anódája van. A (26) lemezzel szemben a (27) elektróda foglal helyet, amely állandó feszültség alatt áll. A (27) elektróda ferde elrendezésével olyan mezőelosztást érünk el, hogy a villamos mező a (25) 70 anóda közelében erősebb, mint a (24) katóda közelében- A eső úgy működik, hogy ha a (24) fotokatódára fénysugár esik, ebből elektronok lépnek ki, amelyek a mágneses mező és a (27) elektróda hatá- 75 sára görbe pályákon a (26) szekundéremissziós elektródára jutnak. A (26) elektródára felütődő elektronok hatására, ebből szekundérelektronok lépnek ki, amelyek ismét meghatározott görbe pályákon ha- S0 ladnak ós a szekundére.missziós elektródát egy következő helyen érik s. i. t. Yégiil az így megsokszorozott áram a (25) anódára esik. A feszültségeket a (21) feszültségforrásra kapcsolt (22) feszültség- 85 osztóból vesszük. A (26) szelkundéremiszsziós elektróda pl. kvarcból vagy üvegből való (31) szigetelőaljzat hordotta wolfram- vagy nikkelréteg, amely alkalmas módon, pl. céziumoxidd!al aktivált 90 és így nagy szekundéremissziót képes szolgáltatni. E (26) elektródának a vékony fémréteg folytán elég nagy ellenállása van. úgyhogy ha a lemez elejét és végét feszültségforrásra kapcsoljuk, ak- 95 kor a lemezben tekintélyes feszültségesés lép fel. A hatás tökéletesítése céljából a réteget bizonyos kiviteli alaknál (2. ábra) a katódától az anóda felé vékonyíthatjuk. A 100 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a szeknndéremissziós réteg több különböző vastagságú rétegre van felosztva. Ennél a felosztásnál kívánatos, hogy az erniszsziós réteg az anóda mellett vastagabb io5 legyen. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a (31) szigetelőrétegen nagyfrekvenciájú rezgések számára földelt (33) fémréteget alkalmaztunk. Az no 5. ábra az; 1. ábra szerinti csőnek megfelelő csövet mutat, amelynél azonban