121370. lajstromszámú szabadalom • Alacsony hőmérsékletű hidrogénező eljárás

6 121370, Kahlbaum-cég által analízis céljaira készített benzint) adunk és az egészet közönséges hőmérsékleten, sötétbgen 8 óra lioszszal állni hagyjuk. A kicsapott aszfaltot 5 leszűrjük és Kahl.baum-benziu.nel mossuk. A megmosott aszfaltot azután benzolban oldjuk, a kapott oldatot megszűrjük, belőle a benzolt elpárologtatjuk és a maradék aszfaltot megmérjük. 10 Olyan anyagok, melyek az alacsony hőmérsékletű liidrogéiieziéssel való kezelésre alkalmatlanok, és melyek például nem állják meg a fenlemlített mikroszkopikus vagy vakuumdesztillációs próbát, az ala-15 csony hőmérsékletű hidrogénezéssel való kezelésre alkalmassá tehetők megfelelő előzetes raffinálás útján. Az ilyen kiindulási anyagokat vagy azok frakcióit különösen előnyösen hidrogénnel, való enyhe, ke-20 zelésnek vethetjük alá, habzásra hajlamos anyagok esetén olyan hőmérsékleten, mely kezdő habzási hőmérsékletük alatti és rendszerint 300 C° alatti, tehát például előnyösen 100 és 275 C0 közötti hőmérsék-05 leien, úgyhogy káros alkatelemeik ártalmatlanokká váljanak. Ezt az enyhe előzetes kezelést rendszerint hidrogénező katalizátorok Jelenlétében, melyek, ha kívánatos, a reakciótérben helytállóan elren-30 dezettek lehetnek, 20 és 500 atm. közötti, például, 150—100 atm.-ig terjedő nyomásokon foganatosítjuk. Használhatunk azonban, ha kívánatos, a kezelt anyagban finoman elosztott katalizátorokat is. Az így 85 kezelt anyagok az alacsony hőmérsékletű hidrogénezési eljárás kezelési tartományába (övébe) közvetlenül, is vezethetők, azonban azokat célszerűen előhevítjük, például közbeiktatott előhevítőben vagy 40 hőkicserélőben. A kívánt eredményeket némely esetben más előzetes kezeléssel, is elérhetjük, például az aszf alt tartalom csökkent ésére irányuló hidrogénnel való kezeléssel, pl. 45 3 00 és 175 c° közötti hőmérsékleten és 100 és 600 atm. közötti nyomásokon, vagy szelektív aszfaltoldó- vagy aszfaltkicsapószerekkel vagy pedig" adszorbeálószerekkel vagy raffináló,szerekkel való kezelés út-50 ján. Előnyösen úgy járhatunk el, hogy a legmegfelelőbb előzetes kezelést és annak feltételeit előkísérletekkel állapítjuk meg és az így megállapított előkezelés termékeit azután a fentemlített mikroszkópi-55 kus és vakuumdesztillációs próbának vetjük alá, annak közelítő megállapítása céljából, vájjon azok most már alkalmas kiindulási anyagok-e az alacsony hőmérsékletű hidrogénező eljárással való kezelé,shez. Ha kívánatos, több különböző, elő- 60 zetes kezelést is alkalmazhatunk. Ha a találmány szerinti alacsony hőmérsékletű hidrogénezéssel jó eredményeket óhajtunk elérni, olyan kiindulási anyagokat kell használnunk, melyek hamutól 65 és hasonló szilárd alkalelemektől teljesen vagy gyakorlatilag mentesek. A kiindulási anyagok tehát előnyösen 0,l°/o-nál kevesebb, lehetőleg 0.05<>/o-nál kevesebb hamut ajánlatos, hogy tartalmazzanak és az eset- 70 ben, ha eredeti hamutartalmuk nagyobb volna, ajánlatos azokat fenti mértékben mentesíteni a i'entemlített zavaró anyagoktól. A hamut oldott vagy finoman elosztott 75 kiszűr hetetlen alakban tartalmazó kiindulási anyagok hamumenlesítése és ezzel, kapcsolatban szilárd anyagoknak belőlük való eltávolítása könnyen elérhető, ha ezeket a kiindulási anyagokat nagy aktív SC felületű savazott anyagokkal, kezeljük, mint amilyenek például, ,a fehérílőHöld, Fuller-féle föld, kovasav, aklív szén vagy máseffélék. A hamukat és ezzel kapcsolatban egyéb szilárd anyagokat ekkor neliézség nélkül fizikai módszerekkel, például szűréssel, centrifugálással vagy ülepítéssel távolíthatjuk el, mi valószínűleg annak következménye- hogy a fenti kezeléssel azok durván diszpergált alakba vi- g( lettek át. A nagy aktív felületű anyagokkal való fenlemlített kezelés közönséges vagy magasabb hőmérsékleten, például 51)—300 C°-ig terjedő vagy ezek körüli hőmérsék- 9; leleken végezhető és emellett atmoszférikusnál nagyobb nyomásokat, például 5, 10 vagy 50 atm.-ás vagy ezek körüli nyomásokat is alkalmazhatunk. A nagy aktív felületű anyagok savazása ezen anyagok- i( nak savoldatokkal vagy savanyú sókkal való. leütése útján történhet. A savazandó anyagokat azonban gáz- vagy gőzhalmazállapotú savakkal, például sósavgázzal, is kezelheljiük. 11 Savakként különösen a szervetlen savak, például az ásványi savak, mint amilyenek a kénsav, sósav vagy foszforsav, jönnek szóba, vagy pedig" kéndioxid vagy kénhidrogén. Használhatók azonban szer- l ves szavak is, például hangyasav, ecetsav vagy oxálsav. Előnyösen alkalmazhatunk ammóniumsókat is, például ammóniumszulfidot,, ammoniumszulfálot vagy biszulfátot vagy ammoniumoxalátot. Savanyú 1 sókként például kénsav és foszforsav savanyú sóit használhatjuk jó eredménnyel.