121370. lajstromszámú szabadalom • Alacsony hőmérsékletű hidrogénező eljárás
4 121370, másokat is alkalmazhatunk. Az időegységkén. feldolgozott anyagmennyiség növelése rendszerint a gázképződés csökkenésével, azonban az aszfaltszerű anyagok reduká-5 lódásának csökkentésével is jár. Az alacsony hőmérsékletű hidrogénezés különböző fokozataiban különböző nyomásokat is alkalmazhatunk, például a szükséghez képiest fokozódó vagy csökkenő nyomású 10 fokozatokat. Az alacsony hőmérsékletű hidrogénezésnél használt hidrogénező gázokként alkalmazhatjuk a hidrogént magában, vagy hidrogént tartalmazó eiegyeket, például 15 hidrogénnek nitrogénnel vagy ammóniával való elegyét vagy vízgázt vagy széndioxiddal, kénhidrogénnel, vízgőzzel vagy metánnal vagy más szénhidrogénekkel kevert hidrogént, mimellett a hidrogénhez. 20 kevert gázok mennyiségét célszerűen az elérni kívánt eredmények figyelembevételével szabjuk meg". Az alkalmazott hidrogén vagy hidrogént tartalmazó gázok mennyiségél szin-25 tén a körülményeknek megfelelően kell megválasztani. Rendszerint a kezelt kiindulási anyag egy tonnájára számítva, 1000—5000 m3 hidrogént alkalmazunk és a legtöbb esetben sikeresen 1500 és 3000 m3 30 közötti, például tonnánkint 2000 m3 hidrogénmennyiséget alkalmazunk. A reakció tér különböző részeiben különböző hidrogénarányokat tarthatunk fenn. A gázokat árramló állapotban alkalmazhatjuk és, ha 35 kívánatos, a folyamatba visszavezethetjük, mimellett nyomásukat célszerűen fenntartjuk és összetételüket rendszerint újra beállítjuk. A találmány szerinti alacsony liőmér-40 séklelű hidrogénezésnél enyhe átalakulás megy végbe, miáltal az aszíaltszerfí anyagok redukálódnak anélkül, hogy a reakciótérbe 11 lerakódmányok keletkeznének és a katalizátor elromolna. 45 Ennek következtében alkalmazhatunk a a reakciótérben helytállóan elrendezett, szilárd katalizátorokat és ennek egyik legfőbb előnye, hogy a katalizátort a hidrogénező gázokkal kezelendő anyagokhoz ké-50 pest jóval nagyobb koncentrációban alkalmazhatjuk, mint mikor a kiindulási anyagban elosztott katalizátorokat használunk. A helytállóan elrendezett katalizátor a reakcióteret vagy annak nagy részét lénye -55 gileg be is tööltheti és például a bármely időben a reakciótérben jelenlévő széntartalmú anyaghoz képest 100 térfogatszázaléknyi vagy még nagyobb arányban is lehet jelen, de kisebb koncentrációban is használható. A találmány szerinti ala- 60 csőm- hőmérsékletű hidrogénezést azonban a reagálóanyagokban nagy koncentrációban finoman elosztott katalizátorral is foganatosíthatjuk. így például használhatunk a reakciőlérben jelenlévő széntar- 65 talmú anyag mennyiségére számítva, legalább 10o/o aktív katalizátoranj'agot, de célszerűen 20°/o-nál többet, például 25— 30°/o-ot, vagy ekörüli mennyiségeket. Ha bármely okból kívánatos, a helytállóan 70 elrendezett és a reagálóanyagokban finoman elosztott katalizátorokat egyidejűleg is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti alacsony hőmérsékletű hidrogénezésnek alávetendő kiin- 75 dulási anvagok aszl'altszeríí anyagokat és 350 C° belelt forró'alkatelemekei, általában 25—75°'o-ig terjedő mennyiségben, tartalmazó szénhidrogénelegyek. Az alacsony hőmérsékletű hidrogénezés különösen al- 80 kalmas olyan szénhidrogénelegyek feldolgozására, melyek aránylag alacsony molekulasúlyú és aránylag könnyen redukálható aszfaltokat tartalmaznak. Aszfalttartalmú anyagoknak alacsony hőmérsékletű 85 hidrogénezéssel történő kezelésre való alkalmasságát közelítő pontossággal mikroszkopiái megszemlélésükkel állapíthatjuk meg". Olyan anyag, mely 200J szoros, vagy előnyösen nagyobb, például. 300-szoros li- 90 neáris nagyítás mellett, a mikroszkóp alatt, tiszta, azaz homogén, vagy pedig mely csak aránylag kevés sötét foltot mutat, alkalmas a találmány szerinti eljárással való kezelésre. ezzel szemben, ha a mikroszkóp- 95 pal mélisejtszerű alkatot észlelünk, vagy pedig sok, szorosan összetömörülő sötét foltot, az anyag inhomogén és általában minden további nélkül a találmány szerinti eljárással való kezelésre nem alkal- 10 mas. Abból a célból, hogy a folyékony anyaggal, pl. kátránnyal, az említett vizsgálatot elvégezzük, azt először rendszerint kb. 120 és' 210 C° közötti hőmérsékletre hevítjük és azután egyszer vagy több- 10 ször porózus lapokon átszűrjük, mielőtt a tulajdonképeni mikroszkópos vizsgálatnak alávetnők. Ez a mikroszkópiai próba rendszerint megmutatja, ha a kiindulási an\-ag az aszfaltokat nem megfelelően disz- 11 pergált állapotban tartalmazza. A kiindulási anyagokat aszí'alLszerű anyagok túlmagas tartalmán vagy az aszfaltok diszpergáltságának meg nem felelő állapotán kívül az alacsony hőmérsékletű 11 hidrogénező eljárással való kezelésre még alkalmatlanná teheti az is, ha liabzásra
