121364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ión-kicserélő anyagok előállítására

131364. 5 kb. 0.2—0.3 ,térfogatsúlyú és kb. 4—5 nagy­ságrendű bázis-kicserélő képességű ter­mékhez jutunk. Az alábbi példák néhány gyakorlati mű-5 velet kapcsán közelebbről megvilágítják a találmány szerinti, új; ión-kicserélő termé­kekhez vezető eljárást. 1. példa: 100 rész permetezéssel szárított szulfit-10 cellulózagyártási hulladékot, melynek ap­rítási foka a 30-as szitán való átmenésit megengedi, gyors ütemben kb. 300 rész 1,84 fajsúlyú, jéghideg, koncentrált kén­savba öntünk. Az elegyet gyorsan keverjük, 15 míg vastag iszap keletkezik. Rövid idő múlva a reakciós tömeg megduzzad, S02 távozik el és a termék fokozatosan meg­dermed. Az anyagól, néhány órán át állni hagyjuk, amely idő alatt porózus tömeggé 2o keményedik. E tömegből a szabad kén­savat lényegileg kimossuk és azután a bá­zis-kicserélő céloknak megfelelő granulá­lási szemcsenagyságra aprítjuk. A terme­lési hányad az eredeti szárított szulfitoel-25 lulózagyártási hulladék mennyiségének kb. 75<>/o-a. A 40-es szitán átmenő granulált anyag termelési hányada kb. 65%. A ter­mék bázis-kicserélő képessége kb. 3.6 és térfogatsúlya 0,18 g/cm3 . 30 2. példa: 166 rész 60 Tw°-os (1.30 fs.) és 100 rész szilárd anyagot tartalmazó szulfiLoellulóza­gyártási szennyvizet 165 rész koncentrált, 1,84 fajsúlyú kénsavval keverünk összie. 35 A keverék, mély jplentékenyen megduzzad és melyből S02 távozik el, kis, száraznak tetsző likacsos szerkezetű gömbökké zsugo­rodik. A terméket éjjelen át állni hagy­juk, azután kimossuk, részlegesen megszá-40 rítjuk és megfelelő nagyságú részekre ap­rítjuk. Bázis-kicserélő képessége 2,1 és tér­fogatsúlya 0,16 g/cm3 . A termelési há­nyad 60°/o. 3. példa: 45 A 2. példa szerinti szulfitcellulózagyár­tási koncentrált szennyvíz 166 részéhez 10 rész koncentrált kénsavat és 30 rész vizet adunk. A keveréket mintegy 30 percig: zárt autoklávban 140 C°-ra hevítjük. Az így 50 kapott lignoszulfosavcsapadék vízben old­| hatatlan, de némileg gyantaszerű. Kb. 100 C°-on 7°,o víztartálomig megszárítjuk és a kapott terméket granulálva bázis-kicse­rélő anyagot kapunk. Az anyag bázis-ki­cserélő képessége 3.6 nagyságrendű, míg 55 térfogatsúlya 0,2 g/cm3 . í. példa: Koncentrál t szulfitcellulózagyártási szennyvizet gyengén megsavanyítunk és autoklávba töltünk. Az autoklávot kb. 30 60 percig kb. 140 C°-ra hevítjük. A kapott oldhatatlan terméket a savas folyadéktól elkülönítjük és 140 C°-on 4<y<> víztartalomig megszárítjuk. A granulált terméket 100 rész széntetrakloridban oldott 150 rész 65 klórszulfonsavval keverjük össze. A szul­fonálás befejeztével a kapott terméket a savtól elkülönítjük, a széntctraklorid elpá­rologtatására gyengén melegítjük és újból granuláljuk. A granulált termék báziski- "0 cserélő képessége 5,0 nagyságrendű és tér­fogatsúlya 0,26 g/cm3 . A találmány szerinti új: termék előállí­tására való, fent ismertetett legelőnyösebb módszerek természetesen többféleképpen "5 módosíthatók az ismertetett eljárás kör­vonalain belül anélkül, hogy ezzel a talál­mány lényegétől eltérnénk. Így pl. a fent leírt módon előállított bázis-kicserélő tér­in ékek tökéletes íthetők oly anyagokkal 80 való kezelés által, mely amúgyis csekély vízoldhatóságúkat tovább csökkenti. Ezen termékek csekély mértékű vízoldhatósága pl. először alkaíifém,karbonát vagy bikar­bonát híg oldatával és ezután áluminium- 85 vagy vassó híg oldatával való kezelés se­gítségével csökkenthető vagy gyakorlatilag kiküszöbölhető. Ilyen víz-oldhatatlanná tevő folyamat során a báziskicserélő anyagot pl. először lo/oos nátriumbikarbonátoldat 90 és azután 2.3<>/o-os aluminiumszulfátoldat nagy fölöslegével forraljuk. Ezen kezelés folytán a lágyított víz színe, észrevehetően megváltozik, anélkül azonban, hogy a ter­mék bázis-ldcserélő képessége csökkenne. 95 A találmány szerinti ión-kicserélő ter­mék térfogatsúlya különböző' módon nö­velhető. Így pl. magasabb hőmérsékletien való huzamos szárítás a termék térfogat­súlyát növeli és ugyanezt a,z eredményt 100 olyképpen is elérhetjük, ha a szulfitcel­lulózagyártási hulladék és a sav közötti reakciót az anyag kiterjedésének micggát­lása mellett folytatjuk le. A térfogatsúly fokozódása azonban rendszerint együtt jár 105 a bázis-kicserélő képesség csökkenésével. De ha a terméket utólag szulfonáljuk, a bázis-kicserélő képesség jóval fokozódik, anélkül, hogy a térfogatsúly jelentékenyen csökkenne. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom