121359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tüzér állásrendszer gyors bemérésére, lőelemek képezésére és tüzérségi tűz vezetésére

121359. sos műszer ládákban könnyen csomagol­ható és így a terepen való szállításra alkalmas. A készülék használatával kapcsolat-5 ban mindenekelőtt az 1. ábrán leitünte­tett és már ismertetett leiadat megoldá­sát írjuk le (5. ábra). A (T, F) és (B) pontokat az (1) alap­lap (2) korongjára a (6) pontfelrakószer-10 kezet segítségevei felrakjuk, úgy, hogy (F) pontnak a (2) korong középpontját választjuk. A felrakás akár derekszögű összrendezők alapján a (24) és (25) be­osztások segítségével történhetik, akár 15 sark összrendezők alapján a (7) körosztás és a (24) hossz-osztás felhasználásával. A felrakást természetesen addig, míg a figyelőhelyek és a tüzelőállás helyzete nem változik, csak egyszer kellelvégezni. 20 Az a és p irányszögek megmérése után a (7) körosztás indexét « értékre állítjuk be a (2) korong" megfelelő elforgatásával. Ezzel máris elertük, hogy a (3) híd moz­gási iránya megegyezik az a iránnyal. 25 Ezzel egyidejűleg másik kezelő állítja a (12) körosztason is az a szöget. Ennek következtében a (12) és (13) beosztások kezdőpontja is elfordul evvel a szöggel és ha a (13) beosztáson a (3 szöget az első 30 kezelő szintén állította, az (5) vonalzó is felvette az a szöggel elforgatott helyzet­nek megfelelő helyes irányát. Az (5) vonalzó élét a (3) híd mozgatásával ez­után a (B) pontra visszük, miáltal a (4) 35 szögmérőfej tengelye a célnak megfelelő pontba került. Az (5) vonalzót 'a (T) pontra forgatva, leolvashatjuk a kere­sett oldalszöget és távolságot. Az 5. ábrán az 1. ábrához hasonló hely-40 z et van feltüntetve, de itt feltüntettük a (7, 12) és (13) körosztásokat, valamint a (2) korong elforgatásakor fellépő hely­zetet is. A (12) és (13) körosztásokat csu­pán az érthetőség kedvéért tüntettük fel 45 különböző sugarú körökkel, noha azok a (10) dobon egymás felett helyezkednek el és csupán számozásuk tér el egymás­tól 3200 vonással. A (2) korong a szöggel történt említett elforgatása utáni hely-50 zetet szaggatott vonalak és a (T') és (B') pontok mutatják. A következőkben a tüzérállásrendszer gyors bemérésére alkalmas eljárást fog­juk ismertetni. A 6. ábrán (Tj) és (T2 ) 55 a meghatározandó (bemérendő) tüzelő­állások, (Fx) és (F2 ) a meghatározandó figyelő helyek. Ezeknek a száma termé­szetesen nagyobb is lehet, ezt a helyzetet csupán az egyszerűség kedvééit tételez­tük fel. Az eljárás azzal kezdődik, hogy 60 az (AB) alap távolságát közvetlen mérés­sel (mérőszalaggal, kábellel) megmérjük. Ezután az (A) és (B) pontokról meg­határozzuk a már leírt módon az (Bx ) és (B2 ) rögzítőpontokat és a találmány 65 szerinti készüléken a kidolgozást elvégez­zük. Az (Bj) és (B2 ) rögzítő pontokat úgy választjuk ki, hogy azok a bemérendő pontokon felállított párhuzamosított mű­szerekkel megirányozhatok legyenek. 70 Erre a célra az ellenség által birtokolt, vagy saját területen alkalmas tereppon­tok azonban ritkán adódnak. Ezért in­kább magas robbanóponttal lőtt lövedé­kek lesznek alkalmasabbak. Ezeknek 75 előnye az, hogy a bemérést a tereptől függetlenítjük, gyorssá, biztossá és tel­jessé tesszük, mert az összes műszerállás­pontok, melyek a kellően felemelt két lobbanópontot megirányozták, egymás- 80 hoz viszonyítva, ismertté válnak. A rög­zítőpontokat hátul a saját területen is választhatjuk, ilyenkor azok pl. kötött léggömbök is lehetnek. Ilyenkor a méré­sek egyidejűségét biztosítja, hogy azok 85 a távoeszélőn leadott vezényszóra tör­ténnek. Mindegyik meghatározandó pon­ton megmérjük az (Bj) és (R2 ) pontok megfelelő és irányértékeit. A ki­doigozókészüléken (Bx ) és (B,) pontok 90 helyét az (A) és (B) pontról mért szögek beállításával kitűzzük és az e pontokba vitt szögmérőfej (5) vonalzójával illetve irányszögű sugarakat rajzo­lunk. A sugarak metszése máris a kere- 95 sett pont helyét adja. Az eljárás lényege tehát: két pent előremctszése és ebből a bemérendő pontok hátrametszése előre­metszésszerűen. Természetesen a bemé­rendő pontokról történő méréseknek az 100 (A) és (B) pontokról történő mérésekkel egyidejűleg kell történni akkor, ha a rögzítőpontokul léggömböt, ami helyze­tét változtatja, vagy robbanópontot al­kalmazunk, mely szétoszlik. Ha terepen 105 robbant lövedék becsapódó pontját al­kalmazzuk rögzítőpontul, úgy a lőolelalak képviselik a f^ és (32 iránysugarakat. Ily­módon a túzérállásrendszer bemérése rendkívül gyorsan (6—S perc alatt) vé- no gezhető el. A csoportban való tűzvezetés, azaz a több üteg tüz-összpontosításának is­mertetése az eddigiek után már rövideb­ben történhet. Tekintsük a 7. ábrát, ahol 115 (F) és (B) figyelőhelyek, amelyek a (C)

Next

/
Oldalképek
Tartalom