121358. lajstromszámú szabadalom • Védőhüvelyes orsó, főleg ragtapaszorsó

2 121358. fontos, bogy az orsó a hüvelyből könnyen kivehető legyen, míg pl. műtőkben használt orsóknál, hol. előkészítés szokásos, inkább a könnyű be tolás a fontos, sitb. fj Azt találtuk, hogy mindennemű ilyen követelménynek kitűnően megfelelő és esetleges gyártási pontatlanságoktól is messzemenően függetlenül védőhüvelyes orsókat kaphatunk, ha a reteszenként működő du(0 dorokat a találmány szerint különlegesen alakítjuk és/vagy helyezzük el. Az ismeretes orsókhoz tartozó, fémlemezből, tehát rugalmas anyagbői való védőhüvelyeknél ugyanis, mint már emlő Illettük, a dudorok a hüvely befelé peremezett felső szélétől egyenlő távolságokban voltak elhelyezve és a hüvely, azon tengelymenti síkjával való metszésvonaluk, mely a dudornak a tengelyhez legközelebb 20 fekvő pontján halad át, szimmetrikus volt arra a tengelyre, illetve egyenesre nézve,( mely a hüvely tengelyére merőleges éls fenti metszésvonal ama pontján halad át, amely a hüvely középvonalához legköze-25 lebb fekszik. Ezt a rajz 2. ábrája mutatja, mely nagyított léptékű ré&zletmetszet és melyen látható, hogy az ismert (5) dudor (5x) metszésvonala az X—X egyenesre szimmetrikus görbe, mely a gyakorlatban 30 rendszerint körívszerű volt, minthogy a dudorokat a hüvelyt alkotó lemeznek gömbös végű szerszámmal való megnyomásával készítet léik. A találmány szerint e reteszelő dudorok 86 legalább egyikét, célszerűen többjét vagy •mindegyikét, a fenti egyenesre nézve aszimmetrikus metszésvonalat mutató alakúakra készítjük és/vagy a hüvely felső szélétől, a többitől különböző távolságban helyez-40 zük el. E megoldások néhány példáját a csatolt rajz 3—5. ábrái szemléltetik, nagyított léptékű részleges lengelymenti metszetekben. A 3. ábrán látható (6) dudornak a hü-45 voly tengelyén és egyben a dudornak e tengelyhez legközelebb fekvő pontján átmenő síkkal való (6x) metszésvonala az X—X tengelyhez aszimmetrikus, egyrészt azért, inert e tengely felett fekvő része, illetve 50 annak érintője meredekebb szöget zár be, e (1) hüvelyfalat annak hengeres részén belül határoló egyenessel, illetve hengeralkotóval, mint e tengely alatt fekvő rész, illetve annak érintője, másrészt, mert a 55 fentemlített meredekei;!) vonalrész a hüvelyfal egyenesébe kisebb (r) görbületi sugárral megy át, mint a másik rész,, hol az (R) görbületi sugár nagyobb. Az (R) és (r) görbületi sugarak szerepe azonban a dudor hatása szempontjából csak alárendeltebb jelentőségű, mert az erőviszonyokat főleg a dudor oldalainak a hüvelyfalhoz képesti hajlásszögei szabják meg. Az orsó pereme és a hüvelyfal hengeres része közt ugyanis általában (amint a rajz is mutatja,) némi hézag is van, azonkívül az átmenetek görbületi sugarai az erőviszonyokra lényegesebb szerepet csak akkor gyakorolhatnak, ha a (2) orsótárcsa oly görbületi sugárnak megfelelően van peremezve, melv a fentemlíettt (R), illetve (r) görbületi sugárnál kisebb. A 3. ábra szerinti dudornál a hüvely befelé peremezett végével, a nagyobb hajlásszögű dudorrész szomszédos és így ilyen dudoros hüvelybe az orsót könnyebb betolni, mint abból kitolni. A hüvelyfal oly mérvű rugalmas deiőrmálásához ugyanis, melynél az orsó végiárcsái a dudorokon túljuthatnak, mindkét esetben nagyjában egyenlő : munka szükséges, ezt azonban betoláskor nagyobb úton, tehát kisebb nyomással végezhetjük, mint kitoláskor. Ebből nyilvánvaló, hogy a dudor fordított elrendezése esetén (4. ábra) hatása is fordított ér- <' telmű lesz. azaz ekkor a kitolás végezhető kisebb nyomással, mint a betolás. Ugyancsak hosszabb úton fejtjük ki a szükséges deformációmunkát, tehát kisebb nyomást (erőt) használhatunk, ha az egyes ! dudorokat az 5. ábrán látható módon a hüvely felső szélétől különböző (H), illetve (h) távolságokban helyezzük el. Ez az elrendezés a 2. ábra szerinti (szimmetrikus) dudorokkal főleg gyártási po.ntat- ! lanságok kiküszöbölésére alkalmas, mert nagyobb dudorok készítését engedi meg, anélkül, hogy ezáltal a ki- és betol áshoz szükséges nyomást (erőt) növelni kellene — mert azt ilyenkor fentiek szerint csak : nagyobb úton kell kifejteni- Ha tehát egy dudor gyárLási pontatlanság folytán kisebb lesz, a kicsúszás! a többi nagyobb még mindig meggátolja, vagy ha egy dudor nagyobb lesz, ezáltal a ki- és boto- : 1 áshoz szükséges erő még nem növekszik meg túlságosan. Az 5. ábra szerinti elrendezést az, aszimmetrikus dudoralakokkal kombinálva, mindkét elrendezés előnyeit egyesíthetjük. Az egyes, dudorok alakítása, elhelyezése és méretezése a találmány szerinti védőhüvelyes orsónál is a védőhüvely anyagától, annak vastagságától, a hüvelyátmérőtől, a hüvely és orsótárcsák közti hé)- i zag méretétől , l'ügg, valamint főleg attól, hogy az orsót mily tulajdonságokkal akar-