121332. lajstromszámú szabadalom • Mérőműszer légjárművekhez

Megjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121332. SZÁM. V/h. OSZTÁLY. — A. 4249. ALAPSZÁM. Mérőműszer légjárművekhez. Askania Werke Aktiengesellschaft, Berlin-Friedenau. A bejelentés napja 1938. évi július hó 5-ike. Gyakorlati repülésnél ismert tapasztalat, hogy a repülőgép sebességmérőjének és emelkedésmérőjének adatviszonyából a mindenkori repülési állapotot egyszerű 5 módon ellenőrizhetjük. Így a repülőgép vezetője a vízszintes és függőleges sebességből a lég jármű irány törekvésére a motor terhelésére stb. vonatkozóan következtetéseket vonhat le. Ezért eddig a se-10 besség- és emelkedésmérőt egymás mellett helyezték el a műszertáblán és hogy öszszefüggésüket különösen kiemeljék, a mutatótengelyeket vastag vonallal egymással összekötötték. 15 A találmány e két műszer összefüggésének lehetőleg világos kifejezését óhajtó követelményekkel számol, amennyiben mindkét mérőre nds zent- egy tokban egyesíti és a két mutatótengelyt közvetlenül 20 egymás mellé helyezte. Ennek az egyesített elrendezésnek további lényeges javítása, hogy a sebességmérő teljes mérőszerkezete a számlappal együtt a, mutató tengelye körül elforgatható. Ekként, elér-25 jük, hogy a sebességmérő mutatója, minden. menetsebességnél annyira forgatható el, míg vízszintes! helyzetbe jut. Mivel a normális utazási repülési sebesség elérésekor az emelkedésmérő mutatója 0-án, te-30 hát vízszintesen áll, e két muitató atz utazási sebességkor széles, átmenő vonalat alkot. Az 1. ábra az új egyesített műszer elölnézetét mutatja, (18) az emlekedésmérő 35 helytálló skálája, amely, mintegy 120°-os körcikket alkot és a sebességmérő (11) skálája előtt helyezkedik el. A szemléltetett helyzetben a sebességmérő (8) mutatója az emelkedésmérő (17) mutatójával egyező vízszintesbe van fordítva. A sebességmé- 40 rőt (20) forgatógom(bbal s fogaskerekekkel állítjuk be, illetve fordítjuk el. A (16, 7) mtutatótengelyek elé célszerűen, nem ábrázolt, kis kerek lemezt is helyezhetünk el, amelyre a két tengely összekötővonalá- 45 íiak irányában széles, sötétben világító vonalat vihetünk fel. A két mutató vízszintes állása normális állás, mivel vízszintes repülés esetén az emelkedésmérő mutatója már önmagában 50 (0)-on áll. Ai pilótának csak a mutatókkal alkotott vízszintes vonalat kell megfigyelnie, hogy egy pillantással meggyőződjön a sebesség és magasság tekintetében a gép egyenletes járásáról. Mihelyt azonos 55 motorteljesítmény mellett a repülőgép pályája lefelé hajlik, a repülőgép sebessége és az emelkedésmérő mer. brándobc zára ható nyomás növekszik, aminek az a következménye, hogy mindkét mutató 60 azonos értelemben és pedig jobbra, elimozdul. Ha ellenben a repülőgép emelkedésekor annak sebessége és az eimelkedésmérő nLemibi'ándobozára ható nyomás csökken, akkor mindkét mutató balra 65 mozdul el. A pilóta tehát a vízszintestől eltérő repüléskor is a két mutaitó által alkotott szög helyzete és nagysága szerint egy pillantással tájékozódhat repülőgépének mindenkori iránytörekvéséről. 70 A repülőgép leszállásakor csökken a menetsebesség, iníg a merülősébessóg növekszik, amikoris mindkét mutató ellentétes értelemben egymás felé, lefelé for-