121323. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves moduláló berendezés
131323. 8 feszültségforrásai. A (83), iUetve (84) telepek a (4), illetve (2) rács negatív f es zülts égf orr ása i. Az (5) ernyő pozitív feszültsége a 5 kátédhoz képest általában kisebb kell legyen a (6) anód feszültségénél. Az (5) ernyő gyakran el is hagyható, de jelenléte némely berendezésnél előnyös, mert támogatja a berendezés helyes műkö-10 dését. Az ismertetett berendezés üzemében az (1) katódtói emittált elektronok, a (2) rács szemein át, a (3) ernyőhöz jutnak, ez utóbbi pozitív feszültsége folytán. A 15 (3) eínyőhöz közeledő elektronok nagy sebességgel vándorolnak és ez okból, legnagyobb részük, a (3) ernyőn át tovább megy és közeledik a (4) rácshoz, mely mint rendesen, negatív. A (4) rács tehát 20 arra való, hogy az elektronok előrehaladását késleltesse; egy részüket a pozitív (3) árnyékolórács visszahúzza. A (3) és (4) elektródák között lebegő, késleltetett elektronok felhőjét „virtuális" katódnak 25 tekinthetjük a modulátor következő (4, 5) és (6) elektródáihoz képest, mert a felhőből, -mint a tényleges katódból, elektronokat lehet elhúzni. A virtuális katódot és megközelítő fekvését a (7) szaggatott 30 vonal jelzi. Ez a vonal természetesen nem alkotórésze a (10) csőnek, fizikai értelemben. A (6) anód és az (5) ernyő pozitív feszültsége arra való, hogy a virtuális katódtói elektronokat húzzon el 35 az anódhoz, a szokásos módon, a (4) bemenőrácson és az (5) árnyékolórácson át. A csőnek tehát a valóságban két anódja van — ezek a (3) és a (6) elemek — és csupán a belső rács vezérli az (1) katód 40 egész emisszióját és mindkét anód téráramát. A (4, 5) és (6) elektródák, a virtuális (7) katód.dal együtt, tehát közönséges jelátvivő vákuumcső módjára halnak, mely csőnek bemenőköre, az (Sj) 45 forrás és a (Z) kimenőkör a (6) anód és a (7) virtuális katód közé van kapcsolva (váltóáramokat feltételezve). (4) és (6) a jelátvivő elektródák. A moduláció ebben a berendezésben 50 a következőképen megy végbe: Ha a (2) rács csak gyengén negatív vagy kissé pozitív, akkor oly bőséges elektronhozzááramlás áll rendelkezésre a virtuális (7) katódnál, hogy elektron-65 áram létesül a cső modulátor-részében. , Ha a (2) rács nagymértékben negatív, akkor a (7) Virtuális katód és ez okból a (6) anód is, pillanatnyilag el vannak zárva az elektron-hozzááramlástól és ez okból megszakítják a teljesítményáramot. 60 Megjegyzendő, hogy a modulátor teljesítményárama ekkor az (S2 ) forrás rezgéseivel összhangban változik. Ez az a csőtevékenység, melynek folytán az (S2 ) forrás rezgései, az (Sj) forrás jeleit a cső- 65 ben modulálják és így a kimenőkörben az ismert lebegőhangokat létesítik, amelyeknek frekvenciája a forrás-frekvenciák összegének, vagy különbségénekfelel meg. A cső elemei tehát — a tényleges kató- 70 don kívül — két csoportra osztottnak tekinthetők: I. A (4, 5) és (6) elemek, kapcsolatban az (Sj) forrással; II. a (2) és (3) elemek, kapcsolatban 75 az (S2 ) forrással. Minden egyes csoporton belülaz elemek kölcsönösen szomszédosak, azonban az I. csoport valamennyi eleme a II. csoport elemein kívül fekszik. 80 A modulátor kimenő, vagy átalakítási teljesítménye tág erősségi körzetben vezérelhető, a (4) modulátorrácsra kapcsolt negatív előfeszültség változtatásával. Ez a vezérlési mód a berendezés rezgő részé- 85 nek viselkedését nem befolyásolja lényegesen, mert a (4) rács, feszültségére való tekintet nélkül, képtelen a (3) oszcillátorrácshoz folyó, a rezgéseket fenntartó elektronáramot megszüntetni. Könnyű 90 tehát a vett jelerősség fokozódásánál önműködő teljesítmény vezérlést önműködően negatívebbé váló előfeszültségű modulátor -ráccsal létesíteni. Az önműködő teljesítmény vezérlésnek ezt a mód- 95 ját az alábbiakban a rajzok nyomán ismertetjük. A berendezés működése gyakran megjavítható •—különösen, ha előfes zülts éggel dolgozó teljesítményvezérlő-berende- 100 zést alkalmazunk a (4) modulátorrácsnál — oly módon, hogy ez a modulátorrács változó eiősítési tényezőjű. E célból pl. a (4) rács hálójának szemnagysága egyik végétől a másikig változik. 105 Ennek eredménye, hogy a modulátor erősítési tényezője a rácselőfeszültség függvényében emelkedő görbét mutat, mely exponenciális görbéhez hasonló. Az ilyen karakterisztika bő körzetű negatív U0 előfeszültség alkalmazását teszi lehetővé, sőt igen nagy negatív előfeszültségeket is, anélkül, hogy a modulátor hatástalanná válna, vagy túlságos torzításnak volna alávetve. 115
