121311. lajstromszámú szabadalom • Védőgyűrű ujjakhoz és egyéb testrészekhez és eljárás annak elkészítésére
2 121311. ból áll, s a találmány az eddig ismert védőgyűrűkkel szemben abban van, hogy a gyűrű puha és egyben rugalmas anyagból, míg ' a fedőlap a gyűn't anyagánál 5 keményebb, ellenállóbb anyagból való. A gyűrűt igen célszerű lyukacsos gumiból készíteni. Legalkalmasabb anyag a LStloel. A fedőlap ezzel szemben a legcélszerűbben) tömör gumiból készül. A védő-10 gyűrűnek kétféle anyagból való készítésmódjával azt érjük eli, hogyha a védőgyűrűt külső nyomás, ütés vagy súroló hatás éri, a fedőlap nagyobb ellenálló képességénél fogva nem nyomódik be 15 egykönnyen és így a hatás nem éri a (3) testrészen, pl. ujjon lévő érzékeny Ar édendő (4) helyet, {pl. tyúkszemet, ! sebhelyet, stb) amint az pl1 , a vékony szövetből készült gyűrűknél történik, ahol 20 ugyanazon anyagból készült fedőlap gyenge ellenállóképessége folytán ugyani befedi a védendő (4) helyet, de hozzá deformálva ráborul úgy, hogy ,a külső behatások ellen nem védi meg kellőképen 25 a védendő (4) részt, legfeljebb tompítja azit. A találmány szerinti védőgyűrűnél ezzel ellentétben az ellenállóbb anyagból való felület úgyszólván mint merev födél, teljesen megóvja a gyűrű (5) lyukánál 30 lévő védendő (4) helyet, úgyhogy a külső mechanikai hatás azt nem éri el, hanem a hatás az (1) gyűrűre megy át. Ez viszont puha és rugalmas voltánál fogva a behatásokat nem egy-egy helyre kon-35 centrikusán, nagy intensitással viszi át az alapzatként szereplő (3) testrészre. A védőgyűrűnek a (3) test részire való felerősítése a legegyszerűbb kivitelnél eddig ismert módon úgy történik, hogy a gyűrű 40 alsó (6) felületét ragasztó anyaggal vonjuk be s ennek segítségével a védőgyűrűt a (3) testrészre felragasztjuk. A védőgyűrűnek a (3) testrészre való felerősítése az éppen említett primitív 45 felragasztással szemben sokkal biztosabb és célirányosabb a (7) kengyellel történik. Ilyen foganatosítást mutat a 3—5. ábra. A felerősítés céljária az egyébként ismeretes (7) kengyel a találmány szerint 50 akként van alakítva, hogy az (1) gyűrűhöz csatlakozó (8) tövénél szélesebb, mint az (1) gyűrűvel szemközti középső (9) részen. Ezzel azt érjük el, hogy a (7) kengyel, mely a testrészre való felhúzással 55 megfeszül, a feszültséget szélesebb darabon, tehát egyenletesebben viszi át az (1) gyűrűre, mint ahogyan azi az eddig ismert gyűrűknél történt. A (7) kengyel feszültségének átvitele az (1) gyűrűre még célirányosabban megy 60 végbe, a 6—8. ábra szerinti foganatosítási példáknál, melyeknél a (7) kengyelen az (1) gyűrűhöz, csatlakozó szélesebb részén (10) kivágások vannak. Ez által a (7) kengyel az (1) gyűrűhöz csatlakozó 65 részéin két-két (7/1, 7/2) részre oszlik, s ennélfogva az (1) gyűrű négy (á, b, e) ponton fogja, az (1) gyűrű ennélfogva (7) kengyel feszítő hatása dacára is jobban megtartja kerek, vagy ovális alakját, 70 mint az eddig ismert gyűrűknél, ahol a törészen keskeny kengyel két ponton, vagy a 3—5. ábra szerinti foganatosítási példánál, ahol (8) tőrészen teljes szélességben fogja meg az (1) gyűrűt. 75 A (7) kengyel és a (2) fedőlap külön darabot alkothat, míg az előbbi 3—5. ábra szerinti foganatosítási példánál, de igen célszerűen egy darabot is, imint az imént leírt 6—8. ábra szerinti foganatosítási 80 alaknál. Az ilyen, a fedőlappal egy darabból való kengyel a találmány szerint úgy készíthető, amint azt a 9—10. ábra mutatja, hogy egy gumicsőből a 10. ábra szerinti módon laposra összenyo- 85 mott és felváltva balra és jobbra dűlő (R—L-ig) vonalak szerinti metszésekkel kétoldalt ferdén lemetszett csődarabokat állítunk elő. A 6—8. ábra szerinti foganatosítási alak kengyelét úgy állítjuk elő, 90 hogy a darabokra való metszés előtt a (10) kivágásokat kicsákozzuk, még pedig célszerűen a szemben lévő nyílásokat egyszerre. A (7) kengyelnek az (1) gyűrűhöz, való csatlakozását 3 ágúra is készíthet- 95 jiik. Ilyen változat látható 9. ábrán, ahol a kengyel szélesebb végén egymás mellett (10/1) és (10/2) kivágás van, amelyek révén a (7) kengyel itt három (7/1, 7/2, 7/3) ágra oszlik. 100 A kengyel készülhet egyes (11) szalagokból is. Ilyen megoldást mutat a 11— 12. ábra. A (11) szalagok tőrészükön az (1) | gyűrűhöz csatlakoznak, pl. magához az (1) gyűrűhöz lehetnek hozzáerősítve, pl. 105 hozzáragasiztva. Igen célszerű megoldásként, amint ezt a 11—12. ábra mutatja, 1 a (11) szalagok a (2) fedőlappal egy darabot alkotnak s szabad végükkel középen össze vannak fogva. Az; összefogás célsze- 110 rűen a (12) összefogólap végzi, melyhez a (13) szalagvégek hozzá vannak erősítve, pl. hozzáragasztva. A 13. és 14. ábra a kengyel most leírt megoldásának készítési módját tünteti fel. A (2) fedőlap- 115 pal egy darabból való (11) szalagok, egy