121308. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanómotoroknál a tüzelőanyag mennyiségéneka dugattyú által beszívott levegő mennyiségétől függő szabályozására

121308. felhasználnunk, amelyek a motorba áramló légmennyiséggel együttesen változnak és úgy kell e nyomásokat a dugattyúkra, vagy membránokra működ-5 tetni, hogy az együttműködésből eredő folyadéknyomás a kívánt mértékben változzék- az áramló levegő mennyiségével. A vázolt találmányi alapgondolatnak megfelelően a találmány szerinti beren-10 dezés lényegében egy, a szívócsőbe beépített nyomáscsökkentőből — amely elsősorban venturicső, de lehet fojtótárcsa is — és egy, nyomás változásra érzékeny — előnyösen membránt tartalmazó — 15 vezérlőszervből áll, mely a nyomáscsökkentővel felidézett nyomáskülönbség hatása alatt a tüzelőanyagadagolás nyomását szabályozza. A találmány szerinti berendezés azok-20 kai az ismert berendezésekkel szemben, amelyeknél egy venturicsővel létrehozott depresszió szívja be a folyékony tüzelőanyagot, jelentős előnyöket mutat. Az ismert berendezéseknél ugyanis csak szűk 25 venturicsöveket alkalmazhatunk, mert tekintettel kell lennünk a kis terhelésekre ér

kis fordulatszámokra, amikor a venturicsövön át csak kevés levegő áramlik, ennélfogva csak kis depresszió keletkezik 80 — és még ennél is kell kapnunk mennyiségszabályozást. A szűk venturicső következménye a csökkent motorteljesítmény. Ezekkel az ismert berendezésekkel szemben a találmány szerinti berendezésben 35 a venturicső által létrehozott depresszió a membránok útján megsokszorosítva túlnyomássá alakul át, ennélfogva tágabb venturicsöveket alkalmazhatunk, aminek előnyös következménye a motorteljesít-40 mény növekedése és a fogyasztás csökkenése. Az, hogy a találmány szerinti berendezésnél nem a keveréket fojtjuk, repülőgépmotoroknál különösen előnyös. A találmányi gondolatnak példaképem í5 kivitelét az 1—4. ábrák mutatják. Az 1. ábrán feltüntetett berendezésnél a nyomásszabályozó két, különböző nagyságú felülettel biró membránból (1) és (2) áll, amely membránok egymással a (3) 50 rúd segélyével össze vannak kötve. A membránok a folyékony tüzelőanyagnak a (44) térből, ahova az a (43) csövön át folyik be, a (15) tűszelepen át a (11) térbe való áramlását befolyásolják, minthogy 55 a (15) tűszelep a (3') rudacska által oda van a membránokhoz kötve. Ez a tűszelep szabályozza a (11) térben keletkező folyadéknyomást, mert ez mindig arra az értékre áll be, amely a két membránra ható erőkkel egyensúlyt tart. 60 Ha a folyadéknyomás a (11) térben ezen érték alá csökken, akkor a (15) tűszelep nyílik és mindaddig nyitvatartja az utat a nyomás alatt a (11) térbe áramló folyadék számára, míg az abban keletkező 65 nyomás az (1) membrán alsó felületére hatván, a vele szemben a membránokra ható erőket legyőzi és a (15) tűszelepet elzárja. A (11) térben ily módon beálló, illetve 70 beszabályozott folyadéknyomás hatása alatt áramlik ki a folyadék a (20) fúvókán a (28) térbe, ahol az atmoszféra nyomása, vagy más e térbe vezetett nyomás uralkodik. A (20) fúvókán kiáramló folyadék- 75 mennyiség elméletileg a (11; és a (28) térben keletkező nyomások különbségének négyzetgyökével változik, vagyis VF=k Y pt—P28, ahol a VÍ a folyadék sebessége a fúvókán át, pi a nyomás a (11) 80 térben és p2

8

a nyomás a (28) térben, k arányossági tényező. A (28) térből a folyékony tüzelőanyag az oda áramló levegővel együtt habot képez és továbbáramlik a (29) csövön át 85 a (27) szívócsőbe, ahová a (25) nyíláson lép be. Ez a nyílás az ábrában a (42) fojtószelep után, vagyis a szívócsőnek azon részében van elhelyezve, amelyben a fojtószelep állása szerint nagyobb, vagy 90 kisebb depresszió keletkezik. Az (1) és (2) membránok a (4, 5, 18) falakkal biró tartályt három térre (9, 10, 11) osztják. Az 1. ábrán látható példaképem kivitelnél a (2) membrán bal- 95 oldalán az atmoszférikus nyomás uralkodik, mert a (4) fedő nyitott, illetve nyílásokkal bír. Eme atmoszférikus nyomásnak a hatását fokozni lehet a (40) rugóval, amelynek ereje a (41) csavarral 100 változtatható. Az (1) és (2) membránok közötti (10) térbe a szívócsőben elhelyezett (12) venturicsőnek legszűkebb keresztmetszetében keletkező p2

nyomás van oda- 105 vezetve. A berendezés működése a következő: Ha a motor áll, akkor a folyékony tüzelőanyag a nyitott (15) tűszelepen át beáramlik a (11) térbe és amidőn egy bizonyos 110 folyadékfelszínmagasság, amely az ábrában (x—x)-szel van jelölve, beáll, akkor a folyadék nyomása bezárja a (15) tűszelepet, úgyhogy tovább a folyadék be nem áramolhat. A berendezés tehát ezt 115 a folyadékfelszínt dllítja be álló motor-