121283. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés villamos vasúti és közúti járművekhez, valamint légfékberendezésű gépkocsikhoz, különösen társasgépkocsikhoz, a járművezető hirtelen beálló munkaképtelensége esetére

121283. 3 a (8) szolenoid az, 1. ábra kapcsán leírttal, azonos szerkezetre hat. A kétkarú (26) emelő (27) forgáscsapja a menetáram­kapcsoló vezérlőhengerének (28) tengelyén 5 jár át. (Így a (26) emelő közepe egye­temes csuklóhoz hasonló szerkezetű.) Ren­des használat közben az (la) fogantyút a (4a) rugó ellenében lenyomva és a (28) tengely középvonala körül forgatva, 0 a (28) tengelyt és ezzel együtt a menet­áramkapcsoló vezérlőhengerét a szokásos módon elforgatjuk; e közben a (30) kon­takt uslemez fel lévén emelve, a leírt biz­tonsági berendezés nyugalmi helyzetében 5 marad. Ha ellenben a járművezető az említett körülmények között az (la) fo­gantyút elengedi, akkor a (30) kantoktus a (4a) rugó hatása alatt süllyedvén, a (8) szolenoid áramkörét zárja. 3 A (8) szolenoid helyett természetesen oly elektromágnes is alkalmazható, mely­nek horgonya a (10) rúddal kapcsolatos és így a (12 ,16) emelőkre hat. Sőt kívánt esetben oly kettős horgonyú elektromágnes j is alkalmazható, mely az egyik oldalon, egyik horgonyával, a (10) rudat és csupán a (13) tengelyén lévő vész-légfékcsapot, a másik oldalon pedig, másik horgonyával, közvetlenül a menetárammegszakító-lcon­) kontaktust vezérli. Végül az egész vezér­lés egy szolenoid ós egy elektromágnes között meg is osztható. Ilyen megoldási példa látható a 3. és 4. ábránn. E szerint 'az 1. ábra kapcsán jelzett (6) kontak-1 tuspárhoz egyrészt a (8) szolenoid, más­részt a (21) elektromágnes csatlakozik. A (8) szolenoid a (9) vasmag és a (10)j rúd közvetítésével csupán a (13) vész­légfékcsapot, a (21) elektromágnes pedig, i (22) horgonyával, csupán a (17) menet­árammegszakí tó-kontaktust vezérli, mégpe­dig a (22) horgonnyal mereven összekötött ("23) szögemelő közvetítésével, mely a (25) rugó hatása alatt áll. Az 1. ábra szerinti megoldás inkább kisebb üzemekhez való, mert kisebb az áramfogyasztása, viszont a 3. ábra szerinti megoldásnak a helyszük­séglete kisebb. A találmány szerinti biztonsági beren­dezés légfékberendezésű, villamos hajtású járműveken, villamos vasúti és közúti ko­csikon és vonatokon, valamint villamos hajtású gépkocsikon kívül — más haj­tású, pl. robbanómotoros, de légfékberen­dezésű gépkocsikhoz, különösen társas gép­kocsikhoz is megfelelően alkalmazható, ez esetben természetesen csak a vészfékezés tekintetében. Ez esetre magában véve is­mert módon oly kormánykereket alkal­mazunk, mely a kormánykerék körének 60 síkjával párhuzamos középsík szerint két kerékfélre osztott, melyeket az 1. ábra sze­rinti (1, 2) fogantyúhoz hasonlóan rugók kötnek egymással össze. Az egyik kerék­fél pl. az 1. ábra szerinti (3, 5, ,6) részek 65 közvetítésével (8) szolenoiddal áll össze­köttetésben, mely a már leírt módon a (18) vész-légfékcsapra hat, de természetesen most a (17) me ne tárammegszakító-kon tak­tust vezérlő (14, 15, 16) szerkezet nélkül. 70 Szabadalmi igénypontok: 1. Biztonsági berendezés villamos vasúti és közúti járművekhez, valamint vil­lamos hajtású és légfékberendezésű gép­kocsikhoz, különösen társas-gépkocsik- 75 hoz, a járművezető hirtelen beálló munkaképtelensége esetére, melyet a menetáramkapcsoló szabályozófogan­tyújának vagy foglahtyúrészeinék a me­netáramkapcsoló zéró helyzetén kivülii 80 elengedett helyzetében záródó (5, 6) ill. (30, 31) kontaktushoz csatlakozó áram­körű elektromágnessel vagy szolenoid­dal vezérelt menetárammegszakító-kon­taktus és vész-légfékszelep (vagy más 85 elzáró szerv) jellemez. 2. Az 1. igénypontban védett berendezés megoldási alakjia, jellemezve két oly (8), ill. (21) elektromágnessel vagy szolenoid­dal, melyek egyike csupán a (13) vész- 90 légfékcsapot (vagy más elzárószervet), másika pedig, közvetlenül, a (17) me­netárammegszakító-kontaktust vezérli. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett be­rendezés megoldási alakja, melyet kü- 95 lön akkumulátortelep áramával táplált egy vagy két elektromágnes vagy szo­lenoid jellemez. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében vé­dett berendezés változata, nem-villiamos 100 hajtású, de légfékberendezósű gép­kocsikhoz, különösen társas-gépkocsik­hoz, melyeknek kormánykereke a ke­rék körének síkjával párhuzamos kö­zépsík szerint két, egymással rugók köz- 105 vetítésével összekötött kerékfélre osz­tott, jellemezve az egyik kormánykerók­féllel kapcsolatban alkalmazott, a kor­mánykerék elengedett helyzetében zá­ródó kontaktushoz csatlakozó áram- 110 körű, vészlégfékszelepet (vagy más el­záró szervet) vezérlő elektromágnessel vagy szolenoiddal. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom