121262. lajstromszámú szabadalom • Optikai rendszer fényszórókhoz
/ 131262. 3 felület tengelypontja és a gömbtükör görbületi középpontja közötti távolságnak a gömbtükör sugarához való viszonya mérvadó és azt (3-val jelöljük. A 5 lencsefelület és a fényforrás közötti távolság oc—(3.(3 pozitív, ha a lencsefelület a gömbtükör középpontja és a fényforrás között fekszik. Elsősorban azt az esetet ismertetjük, 10 midőn a sík lencsefelület a homorú tükörtől el van fordítva. Ekkor kísérleti úton több a tükörlencse görbületi középpontja és a fényforrás közötti távolságot a-t veszünk fel. Minthogy ebben a lencse 15 tengelyvonalában mért vastagságának nyilvánvalóan nincs befolyása, a sinusfeltétel szükséges teljesítésére az alábbi összefüggés van a, {5 és az U-nyílásszög között, mely pl. nagyobb fényszórók 20 U=60°-os nyílásszögénél a következő: I. táblázat: a=0,5000 0,0576 a=0,5326 —0,0125 a =0,5568 0 = +0,0032 25 a=0,5774 p= 0,0000 A kísérletek közben felvett a-hoz a hozzátartozó p-t behelyettesítés (interponálás) révén kaptuk. «=0,5326 és oc=0,5568 között a=0,549 közelében egy 30 második zérushely van. a=0,549 és «=0,5774 között (3-nak legnagyobb (pozitív) értéke van. Itt két övben a középen és a szélen a sinuszviszony azonos és a sagittális gyújtótávolságok egyezők. 35 Kevésbé egyszerű az (a, (3) összefüggés, ha a lencse sík felülete a homorú tükör felé van fordítva, mert erre ilyenkor a lencse tengelyvonalába eső (<5o) tengelyvastagságnak is befolyása van, mely a 40 legkisebb vastagságú helyen elegendő nagy vastagság követelményével van meghatározva. Ha a minimális vastagságot, a tükör görbületi sugarára vonatkoztatva, 0,0075-nek választjuk, akkor 45 ha U=60°, a következő kísérleti értékek adódnak ki: II. láblázat: «=0,5000 |3=— 0,0119 do =0,0075 a=0,5326 p = —0,0026 do=0,0151 50 a=0,5774 p= +0,0308 óo =0,0470 Itt a lencse helyzete olyan, hogy a közepén és a szélén a sagittális gyujtótávolságok azonosak. A lapos alakok megvizsgálása után a 55 boltozatos alakok is minden további nélkül ismeretessé válnak, mert azok az előbbiekből áthajlítás utján, a vastagságok megtartásával, igen pontosan adódnak ki. Ügy a lapos, valamint boltozatos alakoknál a lencse helyének és alakjának 60 általánosan használt megállapítási módja a következő: A tükörlencse bizonyos alakjánál vegyük fel a fényforrás és lencse meghatározott helyzetét, valamint az egyik lencsefelület tetszésszerint meg- 65 adott alakját, akkor a másik lencsefelület a gömbi eltérés figyelembevételével megállapítható. E számítást a lencse másik helyzeténél is megismételjük és azután mindkét helyzet számára a gyujtótávol- 70 ságokat kiszámítjuk, akkor a kívánt gyujtótávolságösszefüggés megállapítása mellett, behelyettesítés révén, a helyes lencsehelyzet és azzal együtt a lencsealak meg van határozva. Mint mondottuk, a 75 sinuszfeltételt elegendő, ha két övben, pl. a közepén és a szélén pontosan teljesítjük, miáltal a gyujtótávolságok csak kissé térnek el egymástól, ami a gyakorlatban a nagyítási hibák kiküszö- 80 bölésére elegendő. Hogy végül a hibakijavítás helyességére nézve példát adjunk, a második táblázat második példáját használjuk egy további számjeggyel Kiszámított érté- 85 kekkel: «=0,53257 (3= 0,00260, do=0,01508 és ekkor a sagittális gyujtótávolságok számára U=60° esetén 0,53274 értéket, U=40°, 28' szög esetén 0,53257 értéket, 90 vagyis csak 3.10-4 relatív különbséget kapunk. Minthogy a sagittális gyujtótávolságok a többi övben is hasonló csekély különbséget mutatnak, a meridionális gyujto- 95 távolságok és minden más távolság is eléggé egyezők ahhoz, hogy világítórendszernél kis világítófelületnek a tengelyre merőleges, elegendő éles képét biztosítsák. A lencséknél gyakran nehézségpt okoz 100 az, ha a lencse egyik vagy mindkét felületének meridiángörbéjén fordulópont (inflexióspont) van. Ily felületek ugyanis nehezebben állíthatók elő és nezehebben vizsgálhatók, mint a fordulópont nélküli 105 felületek. Hogy a fordulópontok mellőzhetők legyenek, a lencséket félholdkeresztmetszetűvé (Meniskus, konvexkonkáv lencsékké) addig hajlítjuk, míg a fordulópontok eltűnnek. A hajlításnál 110 a fordulópont vagy a szél, vagy a közép felé vándorol és további hajlításnál e
