121254. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kisütőcső

2 121254. ráncok karimáinak a kisütőpályából ki­lépő töltéshordozók révén való feltöltő­dése következtében. Az ismert csőnél ez a megfontolás nem érvényesült, minthogy 5 itt a feladat sugárellenzőnek levegőben és a sugárforrás előtt kis távolságban való elrendezése volt, nem pedig a szige­telés javítása. Afeszültségesési. teret részlegesen körül-10 vevő ránccalellátott egyéb ismert csövek­nél is ennek más célja volt. A ránc ekkor ugyanis az üvegfal külső levegővel érint­kező oldalán levő vezetőrétegnek hordo­zója volt. Ezeknél a csöveknél tehát a 15 ráncok nem szigetelők. A cső szükséges mérteit lényegesen nem csökkenthetik. Ez csupán akkor válik lehetővé, ha a ráncok a felületükön is jól szigetelnek, különösen pedig akkor, ha a ráncban 20 szilárd szigetelő van elrendezve. Ezt a szigetelőt belső kiugrással láthatjuk el, mely az egyik elektródát hordozó hajtó­kába ér. Ha elektródát az üvegfalhoz nagyfélü-25 letű forrasztással erősítünk és az elektró­dákból származó hővezetés vagy hőkisu­gárzás a forrasztási hely épségét veszé­lyezteti, a hozzáforrasztás helyét a cső végébe helyezhetjük, és így ezt a helyet 30 azoktól a helyektől, melyekben hő kelet­kezik, távol tarthatjuk. Oly csőnél, mely a találmány szerinti ránccal ellátva nincs, az elektródáknak a csővégnél való hozzá­forrasztásával tetemes szigetelőhosszt 35 vesztenénk el, a találmány szerinti csőnél azonban kúszási útként a teljes szigetelő­hossz, a ránc két oldalán át mérve, meg­marad. A rajzon a találmány szerint előállított 40 nagyfeszültségű kisütőcső foganatosítási példájának, még pedig hűtés nélküli anó­dával ellátott röntgencsőnek, vázlata lát­ható. A vákuumot körülzáró fal (1) fém-45 részből és (2, 3) üvegrészekből áll. Az üvegrészeknek kifelé nyitott, hengeres ráncuk van, mely a vákuumba ér, azon­ban a (6) és (7) elektródák közötti feszült -ségesési tér előtt végződik. A kisütő-50 pályából kilépő töltéshordozók ennek következtében a ráncokat észrevehetően nem érik. A (7) katódafazekat hordozó (3) üveg­résznél a fal szokásos módon befelé nyúló 65 (15) részben folytatódik. Az (1) és (7) fémrészek közötti kúszóút hossza itt a tengelyvonal irányában mért üveghossz­naktöbb mint háromszorosa. A cső anóda­végénél ilyen vákuumba érő falrészt nem alkalmazunk. Az anóda nehezen olvadc 60 fémből, pl. wolframból készült (9) tárcsá­ból áll, mely (10) rúdhoz van erősítve. A rudat oly"(ll)fémlemezhezerősítettük, melynek karimájához a (4) ránc belső falát forrasztottuk. Annak következté- 65 ben, hogy a (2) üvegrész összeköttetését azanódávala cső végébe helyeztük, meg­akadályozzuk, hogy ez az üzem közben nagy hőmérsékletre hevített (9) tárcsából hővezetés révén túlnagy hőmérsékletet 70 kapjon. A szigetelés azonban ennek foly­tán nem szenvedett, minthogy a (2) rész teljes szigetelőhossza még mindig több, mint e résznek a cső hosszirányában,mért kétszeres hossza. 75 A csőfal ismertetett alakításával 3C0 kV feszültséghez való röntgentcsöveket kb. 30 cm tengely hosszal sikerül elő­áll ítani. Önként értetődik, hogy a találmányt 80 oly kisütőcsöveknél is alkalmazhatjuk, melyeknek a kisütőpályát körülvevő, vezető falrészük nincsen vagy pedig oly csöveknél, melyeknek üvegfala azonos­potenciálú pálya létesítésére kétoldalt 85 vezető bevonattal van ellátva. A csőfal felületi része révén körülvett részeket az egész nagyfeszültséggel ter­helhetjük, azaz mindegyik csővéget a fél üzemfeszültséggel terhelhetjük, ha mind- 90 két elektródát a felületrésztől szigeteljük vagy pedig az egész üzemfeszültséggel, ha ez csupán az egyik elektródánál fordul elő, amennyiben a felületi részt a cső egész hosszán át fémből állítjuk elő, vagy pedig 95 a potenciálját az egész csőhosszon át egyéb módon egyenlővé tesszük. A találmány alkalmazhatósága oly csövekre is kiterjed, melyeknek anódáját hűtjük. Ha az anóda a röntgencsöveknél 100 szokásos hővezetőtest alakját mutatja a katódasugarak számára való beágyazott felcsapódási lemezzel, többnyire nem szükséges, hogy az üvegfalnak a fémből készült anódahordozószervvel való össze- 105 köttet ése a csővégen elhelyezkedjék, mint azt a rajzon feltüntettük, ezenfelül a (2) üvegfalat, akárcsak a rajz szerinti (3) részt is, befelé terjedő hüvellyel "lát hatjuk el, melynek belső végéhez a fémbőlkészült 110 anódahordozószervet erősítjük. A (4) és (5) ráncokban (12) és (13) szilárd szigetelőt rendezünk el. Ez a szi­getelő átütést akadályoz meg a ránc

Next

/
Oldalképek
Tartalom