121250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás marónátron előállítására

4 121250. művelethez való pép készítéséhez szük­séges terméket adja. Az ismertetett eljárás természetesen nem szorítkozik a csupán magyarázat-5 képen adott példákra, hanem a találmány keretein beiül számos módosulat lehet­séges. Alapelvét tekintve, a találmány nát­riumoxalát előállításából, annak maróvá-10 tételéből és a kiindulási oxalát regenerá­lásából áll. Rézoxalátot alkalmazva — mondhat­nók, hogy a követendő irány rögzíté­sére —, az eljárást a következő négy 15 részre oszthatjuk: 1. nátriumoxalát készítése; 2. a szüredék ammóniamentesítése; 3. a nátriumoxalát maróvátétele; 4. a kiindulási rézoxalát regenerálása. 20 E műveletek zárt körfolyamot alkot­nak, melyben: 1. elhasználunk kiindulási nátriumsót, meszet és valamely savat, pl. sósavat vagy salétromsavat; 25 2. kapunk marónátront, a kiindulási nátriumsó savjának megfelelő kaiciumsót és esetleg a felhasznált savnak (HC1 vagy HN03 ) megfelelő ammóniumsót. A találmány természetesen nem szőrit -30 kőzik rézoxa'át használatára, hanem ép­pen úgy más fém oxalátokat, így pl. cink­oxalátot, nikkeloxalátot stb. is alkalmaz­hatunk, feltéve, hogy azok a következő követelményeket teljesítik: 85 1. a kiindulási illó bázis oldatában oldhatók; 2. eme oxalátok fémjeinek oldható sói az alkalmazott illó bázistól fizikai vagy kémiai úton elkülöníthetők és a kör-40 folyam ennek az illó bázisnak vissza­nyerését vagy újbóli felhasználását teszi lehetővé; 3. e fémek oldható sói a kalciumoxa­láttal cserebomlásra képesek; 45 4. a kiindulási fémoxalát regenerálása olyan sav jelenlétében fejeződik be, mely­nek kalciumsója oldható. Hasonlóképen nátriumklorid mint ki­indulási nátriumsó helyett egyéb nátrium-50 sókat, így pl. nitrátokat stb. is használ­hatunk, feltéve, hogy a használt só savja a kalciummal oldható sót alkot. Szabadalmi igények: 1. A 118687. lajstromszámú törzsszaba-55 dalom 1. igénypontjában védett el­j ár ás továbbképzési módja marónátron előállítására oldható nátriumsóból, pl. nátriumkloridból, melyre jellemző, hogy a kiindulási nátriumsónak vala­mely illó bázist tartalmazó oldatát g ebben az oldatban oldható fémoxa­láttal hozzuk össze, mely olyan fémet tartalmaz, melynek oldható sói egy­részt azilló bázistólfizikaivagy kémiai úton, ennek a bázisnak visszanyerése g vagy újbóli felhasználása mellett, el­különíthetők, másrészt pedig a kal­ciumoxaláttal cserebomlásra képesek, majd az így kapott nátriumoxalátot szűréssel eltávolítjuk, mésszel maróvá 7 tesszük és a kapott kalciumoxalátot a nátriumoxalát szűrésekor kapott szüredékke! hozzuk össze, amikoris a kiindulási fémoxalát regenerálódik és marónátron keletkezik. 7 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganato­sítási módja, melyre jellemző, hogy az illó bázis, pl. ammónia vissza­szerzéséje gőzt vezetünk a bázist tar­talmazó oldatba. 8 3. Az 1. vagy 2. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a kalciumoxalát és a nátrium­oxalát-szüredék összehozása előtt az illó bázist visszaszerezzük és az oldatot § megsavanyítj uk. 4. Az 1—3. alatt igényelt eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy a nátriumklorid és a fémoxalát, előnyösen rézoxalát, közötti reakció 9 létesítésére konyhasóoldathoz száraz rézoxalátot adunk és ammóniagázt vezetünk bele. 5. Az i•—4. alatt igényelt eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, 9 hogy a nátriumklorid és a rézoxalát ammónia jelenlétében történő reakció­jának létesítésére rézoxalátot nedves szűrési lepények alakjában adunk a konyhasóoldathoz és ebbe ammónia- n gázt vezetünk. 6. Az 1—5. alatt igényelt eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy a nátriumklorid és a rézoxalát ammónia jelenlétében történő reak- 11 ciójának létesítésére száraz vagy ned­ves rézoxaláthoz szilárd nátrium­kloridot, majd tömény ammónia ol­datot adunk. 7. Az 1—6. alatt igényelt eljárás foga- 1 natosítási módja, melyre jellemző, hogy a nátriumklorid és a rézoxalát ammónia jelenlétében történő reak­ciójának létesítésére nátriumkloridot tömény ammóniaoldathoz adunk és 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom