121247. lajstromszámú szabadalom • Hajítólövedékekhez való gyujtó

121247. szemben a lefelé való mozgásban akadá­lyozzák. E biztosító és az e biztosítást kiváltó szerkezet a következőképen működik: Nyugalmi helyzetben mindkét (23) bü­työk a (26) kimetszések megfelelő (28) helyein helyezkednek el, úgyhogy a (19, 20) ós (21) biztosítórendszer az 1. ábrán feltüntetett helyzetben van, amikor tehát a (19) karok a golyót időelőtti kimozdu­lás ellen biztosítják és a (21) retesz a fel­húzott (31) óraműt időelőtti lejárása ellen elreteszeli. Ha a (25) emelőre hüvelykujjunkkal a gyújtó érintőjének irányában nyomást fejtünk ki, a felső (24) gyujtórész elfor­dul, a bütykök a (32) helyekhez jutnak, .majd a (22) rugó hatása alatt a felső gyujtórész további elfordulásakor a (33) helyzetekbe ugranak, amikoris természe­tesen a (19, 20) és (21) biztosítórendszer a (32) és (33) magassáigkülönbözetnek meg­felelően lefelé nyomul, de nem elegendő mértékben ahhoz, hogy akár a golyót, akar a (31 óraművet szabaddá tegye. E dobási készenléti helyzet mintegy a közönséges kézifegyverek „érintkezésvétel­pontjának" felel meg, mivel a lövedék a szervek eme helyzetéből még újból bizto­sítható. Ha már most e dobási készenléti hely­zetből, amikor tehát a bütykök a (33) he­lyeken vannak, a lövedéket eldobjuk, akkor a bütykök, mihelyt az ujj nyomlása a (25) emeltyűre megszűnik, ugyancsak a (22) rugó hatása alatt a (34) helyzetekbe jutnak, amikoris a (19, 20) és (21) bizto­sítórendszernek annyi játéka van, hogy a karok a (19) golyót szabaddá teszik, úgy­hogy az a lövedéknek valamely tárgyra való csapódásakor tehetetlensége folytán kimozdulhat; továbbá önmagában ismert módon a 34572. számú svájci szabadalmi leírás értelmében a nyugalmi helyzetben felhúzott (31) óramű (35) időzítőkorongja elindulhat, —• amint azt az 1. ábrán a biz­tosítórendszer pontozottan rajzolt hely­zete mutatja. Eme időzítőkorongnak, amely nyugalmi helyzetében a gyujtószeg útját a gyutacs felé elzárja, (36) nyílása van, amely, pl. csak 2 mjáisodperc mjulva teszi a gyújtó­szeg útját szabaddá és azt további, pl. 6 másodperc mtulva újból elzárja, úgyhogy, ha az óraimű lejárt, ami pl. összesen 10 másodperc időt igényel, gyújtás már nem következhet be. Az az időtartam;, amjelyen belül az összes többi tényezőktől függetle­nül a gyújtás egyáltalán lehetséges, a je­len. példa szerint tehát az eldobástól szá- 60 mított 2 másodperc után 6 másodperc volna. Minden egyéb időpontban a gyúj­tás kizárt. Hía azonban a dobási készen­léti helyzetből, illetve a bütykök (33) helyzetéből kiindulva a lövedék eldobása 65 nem kívánatos és ezt újból biztosítani akarjuk, akkor a hüvelykujj nyomását a (26) emelőre erősítjük, azaz a kézzel for­gatható (24) gyujtórészt továbbforgatjuk, és a bütykök a (26) kimetszés metszési 70 felülete mentén a (37) helyekig csúsznak, amelyeken áthaladva a gyengén kúpos (27) hüvely alsó részén lecsúsznak ós a (36) helyzetekbe jutnak, úgyhogy már­most a kúpos (27) hüvely alsó széle a 75 (30) tartók rugóhatása folytán befelé nyo­mott bütykökön fekszik és a (19, 20) és (21) biztosítórendszert lefelé való mozgá­sában akadályozza. A bütykök eme (38) helyzetében a lövedék tehát újból bizito- 80 sítva van és avégett, hogy későbbi hasz­nálatra újra készenlétbe helyezzük, csu­pán a (25) emelőt kell újból visszalforgat­nunk, amikoris a bütykök a kúpos hüvely alsó éle mentén elcsúsznak, míg a, (39) 85 helyzetet elérik, amelyből a bütykök a (22) rugó hatása és a (29) bemélyedés folytán maguktól a (28) kiinduló helyzetbe ugra­nak. A lövedéket tehát egykézzel tetsző­legesen sokszor dobási készenlétbe hoz- 90 hatjuk és újból biztosíthatjuk. A 3. ábra a leírt gyújtó példakénti ki­viteli alakját távlati képben szemlélteti. Összefoglalva, a gyújtó működési módja felcsapódáskor a következő: 95 A lövedéket kézben tartjuk hüvelykuj­junkkal a biztosítását oldjuk és elhajít­juk. Mihelyt a lövedék a hajítónak a ke­zéből kijutott és ennek folytán a hüvelyk­ujj nyomása megszűnt, a (22) rugó hatása íoo alatt a (19, 20) és (21) biztosítórendszer az 1. ábrán pontozottan jelölt helyzetbe jut. Ekkor a (19) karok a golyótól eltávolod­nak, úgyhogy az csupán a (18) csúcs nyo­mása alatt a (17) ülőkében van ágyazva. 1U5 E pillanattól kezdve a lövedékre kifej­tett aránylag igen gyenge ütés elegendő ahhoz, hogy a golyót helyzetéből kimoz­dítsa. A (19) karok elmozdulásával egy­idejűleg a (21) retesz a (35) időzítőkorong- 110 tói, amely a gyujtószeg útját a gyutacs felé elzárja, viszahúzódik és az óramű • • megindul. Az időzítőkorongban lévő nyí­lás a gyujtószeg útját azonban csupán, pl. 2 másodpere múlva és csupán, pl. 6 115 másodpercre teszi szabaddá, úgyhogy ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom