121222. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögeteő készülék nyomás alatt lévő folyékony tüzelőanyagokkal táplált világító-, fűtő- és főzőberendezésekhez

Megjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI #££JJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121322. SZÁM. n/e. (II/li.) OSZTÁLY. — B. 5230. ALAPSZÁM. Elgőzölögtető készülék nyomás alatt levő folyékony tüzelőanyagokkal táplált világító-, fütő- és főzőberendezésekhez. . Ehrich et Graetz Aktiengesellschaft cég', Berlin. A bejelentés napja 1938. évi március hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hó 23-ika. Alkalmi megfigyelések alapján az a vé­lemény alakult ki, hogy folyékony tüzelő­anyagoknak nyomás alalli elgőzölögtetésé­nél, különösképpen petróleum elgőzölögteté-5 sénél az elgőzölögtető szerkezet anyaga az üledékek képződésére bizonyos — sőt talán igen nagy — befolyással van. E megfi­gyelések arra vezettek, hogy a különböző szerkezeti anyagoknak az üledék képző-10 désére gyakorolt befolyását igen széleskörű kisérleii sorozatokban tervszerűen vizsgál­ják meg. Emellett azt találták, hogy alu­mínium, valamint oly ötvözetek, melyek­ben az alumínium nagy arányban van 15 jelen, az üledék képződését kedvezően be­folyásolják, míg pl. réztartalmú szerke­zeti anyagok igen kedvezőtlennek bizonyul­nak. Az üledék mennyisége a legkisebb volt alumíniumnál, valamivel nagyobb 20 acélnál és újezüstnél, a legnagyobb más rézötvözeteknél, melyek között a réz bronz bizonyult a legkedvezőtlenebbnek. Üledé­kek keletkeztek épugy az alacsony elgő­zölögtető hőmérsékleteknél, mint a ma-25 gas túlhevítésű hőmérsékleteknél; előbiek­nél kátrányszerű, utóbbiaknál szénszerű vagy poralakúak voltak a jelentkező üle­dékek. Azt, hogy alumíniumot és annak ötvö-30 zete.it alkalmazzuk folyékony tüzelőanya­gok elgőzölögtetőinek szerkezeti anyagául, látszólag az alumínium aránylag alacsony olvadáspontja akadályozza, azonban csu­pán lászólag, mert ha a találmány sze-35 rint a falvastagságot elég nagyra választ­juk, akkor az elgőzölögtető hőfokát, jól­lehet nem nagy mértékben, de érzékelhető módon csökkentjük. A hővezetésre ren­delkezésre álló nagyobb keresztmetszet folytán a hő az egész elgőzölögtetőn jobban 40' oszlik el és végül az elgőzölögtető hő­állósága is oly mértékben növekedik, hogy az a fellépő nyomásokkal szembein kellő ellenállást képest kifejteni. A falazatnak a legforróbb helyein szükséges legkisebb 45 falvastagsága a találmány szerint 2 mm. A mellékelt rajz aluminiumból vagy an­nak ötvözeteiből készült elgőzölögtetők pél­dakép peni foganatosiítási alakjait szemtél­ieti, még pedig főképpen álló kivitelben1 50-vihariámpásokhoz. és asztali lámpákhoz. Az 1. ábra ismert kivitelű vihari ám pást mu­tat a találmány szerinti elgőzölögtetővel. A 2., 3. és 4. ábrák az 1. ábrán szemlélte)­íett elgőzölögtető különböző példaképpen! 55-foganatosítási alakjait mutatják, míg az 5. és 6. ábrák kissé módosított példa­kénti foganatosítási alakot mutatnak. Az ábrákon az (1) tüzelőanyagtartály­ból a (2) felszállóvezeiék nyúlik ki és 60-az elgázosító (3) csatlakozódarabjával van összekötve, melyben a tisztítótűt működ­tető berendezés van elrendezve. A (3) csat­lakozódarabhoz kapcsolódik a (4) hol­landianya révén a tulajdonképpeni elgő- 65-zölögtető cső, melynek felső végén az (5) fúvóka van elrendezve. E fúvóka a (6) légkamrába nyúlik, amelyben a lámpa üzeme közbein a tüzelőanyag gőze az égési levegővel keveredik. A lámpa egyéb részei 70-ismeretesek és nem képezik a találmány tárgyát, amiért is közelebbi leírásuktól itt eltekintünk. A tüzelőanyagnak az elgőzö­lögtetőn át vezető útja a (7) helyen (úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom