121215. lajstromszámú szabadalom • Zár vagy lakat
rVTegjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121215. SZÁM. VIIT/d. OSZTÁLY. — B. 13992. ALAPSZÁM. Zár vagy lakat. Yng'var Björck kapitány, Kyrkviken, LidíiigŐ Yillastad (Svédország). A bejelentés napja 1937. évi november hó 4-ike. A találmány zár vagy lakat, amelyet álkulccsal, vagy a zárószerkezet felrobbantásával kinyitni különösképpen nehéz. Ezt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy 5 a zárszerkezetet a kulcslyukhoz, vagyis a kulcs bevezetési helyéhez képest eltoltan helyezzük el olyképen, hogy a kulcsot bevezetése után oldalirányban, tehát a bevc'r izeiés irányához képest keresztirányban el 10 kell tolni, hogy működő (zárási vagy nyitási) helyzetbe juthasson, vagyis olyan helyzetbe, melyben a zárszerkezettel érintkezik. Eltolni lehet az egész kulcsot, mely esetben annak forgattyú alakot adunk, 15 vagy pedig csak a kulcs működő részét (szakállát) és ekkor a kulcs szakálla a nyéltől elválasztható. Az eltolás lehet a kulcsszakáll lapjára merőleges irányú mozgás vagyis lehel a kulcs szakállát önmagával 20 párhuzamosan eltolni, hogy ily módom a nyitási helyzetbe jusson, vagy lehet ilyen természetű mozgást ívelt pályán végeztetni a kulccsal, mely a találmány szerinti szerkezetnél a kulcsnak saját tengelye körüli' 25 forgásától eltérő pályán történik. Zárszerkezet alatt az a mechanizmus értendő, melynek a kulccsal létesített működtetése a reteszt mozgatja, vagy legalább is feloldja, illetve rögzíti. , 30 Zárak, pl. pénzszekrényzárak stb. rob* banitása csaknem mindig úgy történik, hogy robbanótöltést visznek be a kulcslyukba és azt meggyújtják, amikor is a szomszédos zárrészeket, az eddig alkalma; 85 zott záraknál a záródugattyú vagy dugatytyúk tulajdonképpeni elreteszelő vagy zárszerkezetét a robbanás szétrombolja és 40> ily módon a záródugailyúk felszab aduinak. A találmány utóbb említett megoldási alakja szerinti zárnál ezzel szemben a tu'laj donképeni elreteszelő- vagy zárszer kezeit olyan messzire helyezhető a kulcslyuktól, hogy a kulcslyukba behelyezett robbanótöltés arra nem hat. Továbbá a kulcslyuk és a zárszerkezet közötti távolság a zárnak tí> álkulccsal történő nyitását nagymértékben megnehezíti. előnyösen egyszerűbb k£A találmány vitelű záraknál is felhasználható, pl. lar kásajtóik, autóajtók, stb. záraihoz, amelyek- 50 n,ek szintén egy vagy több záródugattyújuk vagy más elreteszelő elemeik vannak, amelyeket kulcs és fogantyú vagy más efféle készülék működtet. Ebben az esetben célszerűen a fogantyúalakban meghajlí- 55-iott kulcsot használunk és a fogantyúval mozgásátvivő kapcsolatban lévő elemet úgy helyezzük el, hogy az a fogantyú átállításakor a kulcsot a bevezetési helyzetből az elreteszelési, illetve nyitási helyzetbe 60 viszi át. Végül a találmány lakatoknál is alkalmazható, amely esetben .szintén forgattyú alakban meghajlított kulcsot használunk. Minthogy azonban a lakatoknak rendes 65 körülmények között nincsen mozgatható fogantyújuk stb., a találmány értelmében gondoskodunk arról, hogy a kulcsot közvetlenül kézzel a bevezetési helyzetből az elreteszelési vagy nyitási helyzetbe vihesr 70 sük át. Ez utóbbi kiviteli alaknál a zár belsejében a kulccsal eltolható tartót alkalmazunk a kulcs tollának felvételére, valamint utóbbi vezetésére mind a kulcs
