121187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ágyazatos lövegek és hasonló súlyos eszközök kocsizhatóvátételére, villás kerékállvány segítségével, valamint az eljárás foganatosításához való kerékállvány

2 131179. gein, az (e) ül köz ők nyúlnak be- és lefelé (1., 2.. és 11—11. ábrák). Az (a) ágyazatot a )b) kerékállvány segítségével az alább ismertetett módon 5 tesszük kocsizhatóvá. Miután az állvány (b2) hordozó csapját az ágyazat (a2) horgához vittük ;és ebbe beakasztottuk, szintúgy a (c3) láncokat az (al) horogcsapokba akasztottuk, 10 az (a) ágyazat széles végét a . (c) csörlők segítségével a (b) kerékvilla felié húzzuk fel. A (bt; kerekek, melyek eredeti helyzetét a 3. ábra tünteti fel, először a 4. ábra szerinti helyzetbe juLnak, minthogy 15 a kerékállvány a teher alatt behajlik. A további felbúzás folyamán azonban az (a) ágyazat a (h, kerékvilla (e) ütközőihez ér (12. ábra). Ebben a helyzetben a (d2) tartóhorgot még nem lehet a rögzítő hely-20 zetbe fektetni. A (c) csörlők további meghúzásakor az (a) ágyazat az. (jGy1

űtközőkhöz szorul, mire a (b) kerékvilla szárai hossztengelyük körül elcsavarodnak (5. és 13. ábra). A (d2) tartóhorgot most már a 25 rögzítő helyzetbe lengethetjük: a (c) csörlőt kissé visszaengedjük, amennyire ezt a (d3) bütyök és a (c2> kivágás együttműködése megengedi (9. ábra). Ennek következtében a (c) csörlők a (c3) láncokkal 30 egy ül I itehermentesülniek és az (al) horogcsapok szárai a (d2) lartóhoroghoz fekszenek (14. ábra). A (bl) kerekek dőlése, mely az ágyazat felfüggesztésekor megszűnt, ily módon ismét helyreáll (6. ábra). 35 A (c) csörlő meghúzásakor ezenkívül, az (a3) rész (9. ábra) a (dl) ferde felületen eltolódott, úgyhogy az ágyazat a (dl) ferde felület és a kerékállvány (1>2) hordozócsapja között hosszirányban is rögzítődött. 40 Az ágyazat levétele végett a következőképpen járunk el. A (c) csörlőt iaddig húzzuk meg, míg a (d2) tartó,horgot ki nem lehet akasztani (13. ábra). E horog kilengetése után az (a) ágyazatot a .(c) 45 csörlők révén lebocsátjiuk, a (c3) láncokat az ágyazat (al) horogcsapjaiból kiakasztljuk és a kerékvillát kigördítjük, miután a (b2) hordozócsapot az (a2) horogból kiakasztottuk. 50 A találmány két további változatát a 15. és 16. ábra oldalnézetben és részleges metszetben tünteti fel. A 15. ábra szerinti ágyazat lényegileg megfelel az előző példában ismertetett 55 ágyazatnak (1—14. ábrák). Itt azonban az ágyazaton még külön (a4) csapok vannak a (b) kerékvillával szemben történő rögzítéshez. A b kerékvilla nyitott végein a (cj csörlők és a (d2) tartóhorgok, beljebb pedig az (e) ütközők vannak. A ke- 60 rékvilla zárt végén most is a (b2) hordozócsap van. Felmozdonyzáskor a (b) kerékvillái addig gördítjük, míg ennek (b2) hordozócsapjja az (a2) horogba nem akad, majd a (c3) láncokat az (al) vhorogcsaf- 65 polcba akasztjuk és az ágyazat széles végét a (c) csörlők révén a _(b) kerékvillához emeljiük. Ekkor az (e) ütközők az (a) ágyazathoz fekszenek. További emeléskor a (b) kerékvilla végei rugalmasan behaji- 70 lanak. amint ezt a 15. ábra kissé túlzottan szemlélteti. A (d2) lartóhorgot beforgatjuk, hogy az az (al) rögzílőcsapot .megfogja, a csörlőt pedig itt is kissé visszaforgatjuk, liogy a teher a (d2, tarlóhorogra 75 nehezedjék. Az (a, ágyazat levéleléhez, itt is először a (c csörlőket meg kell húzni, hogy a (d2) tartóhorgokat kiakaszthassuk. Ezuián az 'a. ágyazatot a (c) csörlők révén, a fentebb ismertetett módon lebo- 80 csátjuk. A Ki. ábra szerinti _(a; ágyazatnak a széles végén, mindkét oldalt, egy-egy (a5,) hordozócsapja, keskeny végén pedig (a(ij rögzílőcsapja van. A (bl; kerekeken járó 85 (b) kerékvilláiiak meghosszabbított, emeltyűszerű (b3) nyúlvánnyá, nyitott végén b 1 markolóhorga, beljebb pedig — miként az előző példában — (e) ütközői vannak. A kocsizáshoz a (b) kerékvillát 90 úgy gördítjük az (a) ágyazat fölé, liogy a (b4) markolóhorgok az (a5) liordozócsapokkal kapcsolódásba lépjenek. Ekkor a (b3) nyúlványt lenyomjuk és ekként az (a) ágyazat széles végét felemeljük, míg 95 az ágyazat az (e) ütközőkhöz nem fekszik. További nyomásra a (b) kerékvilla (amint a 16. ábrán túlzottan szemléltettük) rugalmasan addig hajlik be, míg a (d4) tartóhorgot az (a6) rögzítőcsappal kapj- 100 csolódásba nem lehet hozni. A (b) kerékvillát itt is, az (e) ütközők t segítségével, az (a) ágyazattal szemben rugalmasan megfeszítettük. Természetesein ebben a j>éldában is módunkban áll az (e) ütközőket 105 hasonlóan elrendezni, mint az első változatnál (1—14. ábrák), úgyhogy akkor a (b) kerékvilla szárai itt is hossztengelyük körül csavarodnának el. A találmányt többtengelyű kocsizáshoz vagy villaszerű al- 110 vázvéggel kialakított járművekhez stb. is használhatjuk. Mindig az a lényeg, hogy a kerékvillát a felmozdonyzáskor rugalmasan akként deformáljuk, hogy az a saját rugalmassága folytán a teherrel szemben 115 megfeszül. A kerékállvány megfeszítésé-