121184. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különösen nagyfrekvenciájú villamos rezgések erősítésére, illetőleg keltésére és hozzávaló kisütőcső

2 131179. kalóriából, (7) vezérlőelektródából és (9) anódából áll, továbbá több üreges hen­gerként kialakított (11. 13. 15, 17) és (19) elektróda és a (21) felfogóelektróda foglal 5 helyet. Az összes elektródák közös tenge­lyűek. A (23) elektromágnes a közös ten­gelynek megfelelőien irányított mágneses teret állít elő. Az egvmásután következői (11, 13, 15, 17) és (19) elektródák válta-10 kozva össze vannak kötve a (27) tekercs­ből és a beállítható (29) kondenzátorból álló (25) rezgőkör (31), illetőleg (33) vé­gével. A (27) tekercs középső megcsapo­lása a (9) anódához hasonlóan a (35) te-15 lop plusz kapcsához van kapcsolva. A (21) fejlfogóelektródának a katódával szemben pozitív feszültsége van, amely célszerűen kisebb, mint az egymásután következő (11, 13, 15, 17) és (19) elektródák vagy a 20 (9) amoda pozitív feszültsége. A berende­zés hatásfokát a (7) vezérlőelektróda és az (5) katóda közé kapcsolt, a beállítható (45) kondenzátorból és a (25) rezgőkör­rel szorosan csatolt (43) tekercsből álló 25 (41) rezgőkör lényegesen javítja. A berendezés működési módját a kö­vetkezőképpen képzelhetjük el: az (5) ka­tódából kilépő elektronok a (9) anóda ha­tására erősen gyorsulnak és az egymásután 30 következő elektródák közül az első (11) körzetébe jutnak. Tegyük fél, hogy e pil­lanatban a (11) elektródának, amely a (25) rezgőkör (31) végével van összekötve, az anódához képest negatív feszültsége van. 35 Az elektronok ez esetben mozgásenergiá­juk egy részét elveszítik és a (25) rezgő­kört meglökik. A (25) rezgőkör így ger­jed, úgyhogy bizonyos idő eltelte után az egymásután következő elektródák közül a 40 második (13) kap a (9) anódához ké­pest negatív feszültséget. A (11) és (13) elektródák kölcsönös távolságát és hosz­szát célszerűen úgy méretezzük, hogv a (13) elektróda éppen abban a pillanatban 45 kap az anódához képest negatív feszült­séget, amikor az elektronok ez elektródát elérik. Az elektronok ilyen módon moz­gásenergiájuk egy részét ismét leadják, úgyhogy a (25) rezgőkörben a rezgések 50 erősbödnek. A (13) elektróda elhagyása után az elektronok a (15) elektróda me­zejébe jutnak, amely, ha a (13) és a (15 elektródák egymásközti távolsága helye­sen van megválasztva, az elektronok moz-55 gását az előző elektródákhoz hasonlóan is­mét gyengíti. Az elektronok ilyen módon mozgásenergiájukat a rezgőkörrel össze­kötött elektródáknak fokozatosan átenge­dik és a )21) felfogóelektródát akkor érik el, amikor gyakorlatilag már a teljes moz- 60 gásenergiáj ukat leadták. Avégből, hogy a (9) anódán áthaladó elektronok az egymásután következő elek­tródák közül az elsőnek mezejét ponto­san a helyes időpontban érjék el, a (7) ve- 65 zérlőelektrőda a (41) rezgőkörrel van ösz­sze.kötve, amely a (25) rezgőkörrel szo­ros csatolásban van. Ha a fázis helyes, akkor a (7) rács az elektronokat úgy gyorsítja vagy lassítja, 70 hogy azok az egymásután következő elek­tródák közül az elsőt abban a pillanatban érik el, amikor az a (9) anódához képest negatív feszültséget kap. Az egymásután következő elektródák 75 hossza és egymástóli távolsága különböző, mimellett e hosszak és 'távolságok úgy méretezettek, hogv az elektronok áramlási ideje, az elektródák egyikének bizonyos pontjától a következő elektródának a moz- 80 gásiráiiyáhOiZ képest megfelelően fekvő pontjáig a fél rezgésidőne|k vagy a fél rezgésidő többszörösénejk felel meg. Az elektronok áramlási ideje többek között az egymásután következő elektródák hosz- 85 szától, valamint ez qlektródák egyenáramú feszültségétől függ. A (25) rezgőkörben fellépő rezgések e rezgőkörrel csatolt (47) tekercs útján va­lamely fogyasztóhoz vezethetők. 90 Szabadalmi igénypontok: 1. Kisütőcsöves berendezés nagyfrekven­ciájú re zgése,k erősítésére, illetőleg kel­tésére, azzal jellemezve, hogy a ki­sütőcsőben az elektronnyalábot előál- 95 lító elektródaszerel vény és egy felfogó­elejktróda között legalább két, egymás mögött fekvő elektróda van, amely utóbbiak rezgőképe,s rendszerrel van­nak összekötve, vagy annak egy ré- 100 s;zét alkotják, amely rendszer önfrek­venciája az elektronok kezdősebessé­gével. valamint az egymás mögött fekvő elektródák hosszával és kölcsö­nös távolságával kapcsolatban úgy van 105 megválasztva, hogy az elektronok moz­gásiene.rgiájukat ez elektródákon foko­zatosan. gyakorlatilag teljesen leadják és ezzel a rezgőképes rendszert meg­lökik. 110 2. Az 1. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymás mögött fekvő elektródák valamely rezgőkör végeivel vagy több

Next

/
Oldalképek
Tartalom